Skip to main content

Beszélő hetilap, 1. szám, Évfolyam 6, Szám 1

Eörsi István: Nincs válasz

eö [Eörsi János]: Elveszett illúziók

Kőszeg Ferenc: Újévi jóslások

Boross Péter miniszterelnöksége idején

Zolnay János: Kelepce

Az Alkotmánybíróság határozata a lakástörvényről

–SL– [Sebők László]: Expo-üzlet és a hóviszonyok

solt: Párhuzamos történet

seölt [Solt Ottilia–Eörsi János]: Egy törvénytisztelő jogász / A hét örökzöldjei / Gazdaságis fejek és Piszkos Fred / Drága Kuncze Úr!

Gyurovszky S. László - Krasztev Péter - Marian Orlikowski: Zsirinovszkij Bulgáriában / Vissza a Felvidéket?

Bódis Gábor: Patthelyzet

Vicei Károly: Kilépődíj Jugo-Sing-Singből

Radics Viktória: Vazelindemokrácia?

: Cigányok Kelet-Közép Európában

Sándor Eleonóra: Kultúra már van, munka még nincs

: [Adatok]

: Talált tárgy

Bíró Béla: Ki kit lincselhet?

: [Adatok]

(B. B.) [Bíró Béla]: „Egy évek óta tartó sorozat része…”

Justyna Gorlewska: A régi nóta

Révész Sándor: Bagatellárium – 1993

Havas Fanny: „Hát tele van jóval, bevallom, az élet…”

Bereményi Gézával beszélget Havas Fanny

Bori Erzsébet: Ikonfürdetés

ÖregSzem: Üvegszem

Hajdu István: A sors üressége és hidegsége, melybe olykor egy kis gazdagság és melegség is vegyül

(Révész László László munkái a Palme Házban)

bori: Kék bársony (vagy amit akartok)

Csontos Erika: Átjáróház a művészetek között

Szabó Györggyel, „Szabógyurival”, a Petőfi Csarnok lelkes táncszervezőjével művészeti alapítványáról beszélgettünk

Kováts Albert: Kőzet és láva

Wagner János képei a Vigadó Galériában

Sebők Zoltán: Az újévvárás mitológiája

Bori Erzsébet: A magyar költészet kincsestára

Lator Lászlóval, a sorozat szerkesztőjével Bori Erzsébet beszélgetett

[Kisbali László]: Ö-kör

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon