Skip to main content

[Adatok]

Vissza a főcikkhez →


A Minority Rights Group 1980-ban 680 ezres cigány népességről, 1987-ben 760 ezerről tud. Az 1977-es népszámlálás szerint Romániában a cigányok száma 227,4 ezer, 1992-ben 250 ezer, a rendőrség viszont nem hivatalosan 1981-ben 1,8 millió cigányt tartott nyilván. A Helsinki Watch 1992-ben 2,5 milliós becslésről tudósít, ilyen cigány népességgel számolnak a romák politikai képviselői. Forgalomban vannak 5 milliós lélekszámról szóló becslések is. Alighanem Romániában él a legnagyobb cigány népesség a világon. Óromániában a cigányság a múlt század 80-as éveiig rabszolga jogállásban élt. Az erdélyi cigányok helyzete nagyjából a magyarországinak felel meg.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon