1980-ban a londoni Minority Rights Group szerint Csehszlovákiában 370 000 cigány élt. A Helsinki Watch 1992-ben közreadott jelentése megállapítja, hogy az adatok elég ellentmondóak. Az 1991-es népszámláláskor 114,1 ezren vallották magukat cigánynak Csehszlovákiában, ám 1989-ben az iskolai statisztikák alapján a kormány a cigány népességet 400 ezerre becsülte; a cigány vezetők 800 ezres lélekszámról beszélnek. Abban azonban minden forrás megegyezik, hogy a cigányok döntő többsége Szlovákiában él.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 10 hét
8 év 35 hét
8 év 39 hét
8 év 39 hét
8 év 40 hét
8 év 41 hét
8 év 41 hét
8 év 43 hét
8 év 43 hét
8 év 44 hét