Skip to main content

(Félre) tájékoztatás?

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Csak helyeselhetjük, ha a Magyar Rádió, Televízió és a sajtó a tizenöt milliós magyarság szócsövének tekinti magát. Bízunk benne, hogy kiváló újságíróink tisztában vannak vele, hogy megnövekedett akciórádiuszuk megnövekedett felelősséggel is jár. Tárgyilagos és önkritikától el nem zárkózó tudósítói magatartásukra annál égetőbb szükség van, mert napjainkban már a határainkon kívül élő magyarság távolról sem képez olyan egységes politikai tömböt, mint a diktatórikus elnyomatás éveiben. Szerencsére mára a szomszédos országok is a demokrácia és pluralizmus útjára léptek, s a magyar nemzetiségű állampolgárok maguk is különböző, sokszor ellentétes politikai felfogást képviselnek, politikai mozgalmakhoz csatlakoznak. Sajnálatos módon a velük foglalkozó külpolitikai kommentátorok ezekben a harcokban nem mindig képesek megőrizni tárgyilagosságukat. Ezt bizonyítja a lapunkhoz érkezett, július 7-i keltezésű tiltakozó levél, amelyet a választásokon végül is sikeresen szerepelt Független Magyar Kezdeményezés képviselői juttattak el hozzánk. Világosan kitűnik belőle, hogy a tájékoztatás, jelen esetben félretájékoztatás volt, amit még súlyosbít, hogy az ismételt helyreigazítási kérelemnek sem adnak helyt. A Független Magyar Kezdeményezés lapja, a Nap már számos esetben tette szóvá azt a lekezelő, elfogult stílust, amivel a Magyar Televízió, különösen a Panoráma, az ízlésétől idegen politikai mozgalmakat tálalja a tájékozatlan magyar nézőnek.

f. 

A Független Magyar Kezdeményezés tiltakozása

A Magyar Rádió prágai tudósítója, Forró Evelyn 1990. június 5-én Sándor Eleonórához, az FMK parlamenti képviselőjéhez fordult azzal a kéréssel, igaz-e, hogy a Független Magyar Kezdeményezés nagykaposi csoportjának alapító tagjai felszólították a tagságot, szavazzanak a 12-es számú listára, az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom koalíciójára. Sándor Eleonóra ezt a hírt azonnal ellenőrizte, s miután megállapította, hogy alaptalan, Forró Evelynnel közölte a hír cáfolatát. Ez a cáfolat ugyan 1990. június 6-án megjelent a Magyar Hírlapban, ám tendenciózus: „A magyarok egy része sem bízik az FMK-ban”, „Érthetetlen a vezetők magatartása” címmel. 1990. június 6-án a Magyar Rádió híradásában ismét megjelent a szóban forgó hír, Forró Evelyn tudósítása, immár a cáfolat nélkül. Ezt követően a tv-híradó 1. kiadásában megismételték a minden alapot nélkülöző hírt, ismét annak cáfolata nélkül. Még a híradó ideje alatt tiltakoztunk „Orosz M. szerkesztőnél, s kértük, cáfolja meg a hírt a híradóban. Az első kiadásban erre nem került sor. A második kiadásban a hírt a következőképpen „módosították”: „A Független Magyar Kezdeményezés alapító tagjai felszólították a mozgalom tagságát, hogy szavazataikat a 12-es számú listára adják.”

A tv-híradó 3. kiadásában a következőképpen tálalták a hírt: Nem a Független Magyar Kezdeményezés zselízi helyi csoportjának tagjai, hanem a nagykaposi alapító tagok szólították fel tagságukat, hogy szavazataikat a 12-es számú listára adják.”

Még 1990. június 6-án az általunk provokációnak tartott hírek azonnali cáfolatát kértük. Ennek hatására 1990. június 7-én 6 órakor, valamint a déli hírekben a cáfolat tartalma a következő volt: Forró Evelyn soha nem említette e hírrel kapcsolatosan az FMK központi Ügyvivői Testületét, hanem a nagykaposi alapító tagokról beszélt (szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a nagykaposi ügyet már jóval ennek előtte a rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján, melyek szerint az állítólagos felhívás az Együttélés politikai mozgalom nagykaposi vezetőinek szájából hangzott el, megcáfoltuk, s cáfolatunkat még 1990. június 5-én közöltük Forró Evelynnel).

A Magyar Rádió, ezzel az ügyet lezártnak tekintette. A Magyar Televízió még ennyit sem volt hajlandó megtenni.*

A televízió illetékesei nem hajlandók a hírt megcáfolni, s egyéb elégtételt sem kívánnak nyújtani számunkra az ügyben.

Azonnali és teljes elégtételt kérünk az érvényes jogi normák alapján.

Huncik Péter
a Független Magyar Kezdeményezés
szóvivője

Kis János, az SZDSZ elnöke Tóth Károly, az FMK elnöke kérésére június 7-én felhívta a tv-híradó ügyeletes szerkesztőjét, aki megígérte, hogy a híradóban bemondják a választást befolyásoló, valótlan információ cáfolatát. Az ígéret ígéret maradt, az ügyeletes szerkesztő többé nem jött a telefonhoz.
























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon