Skip to main content

Ilyenek voltunk?

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1969-ben alakult meg a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpontja. A kutatóintézet, amelyhez hasonló sem akkor, sem később nem működött egyetlen más szocialista országban sem, kettős feladatot látott el; egyrészt – a nyilvánosság számára – a rádió- és televízió-műsorok közönségét mérte és elemezte, másrészt a gazdasági és politikai közvélemény állapotát és változásait vizsgálta. Utóbbi kutatások nyilvánossága meglehetősen korlátozott volt. A kutatásokról készült beszámolóknak, a vizsgált téma és az eredmények kényességének függvényében, három típusa volt: „(félig) nyilvános”, „kicsit titkos”, „nagyon titkos”. Az elkövetkező hónapokban rendszeresen ismertetjük néhány, az adott évben készült kutatás legérdekesebb eredményeit. Összeállításunkban elsősorban a „nagyon titkos” kategóriába sorolt kutatásokból válogatunk.

A KÖZÉLET TISZTASÁGA

1970-ben budapesti pedagógusok, dunaújvárosi munkások és Győr megyei parasztok reprezentatív mintáján végzett közvélemény-kutatás során a közelgő pártkongresszus irányelveiből a következő két mondatot olvasták fel a megkérdezetteknek: „A munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit képviselő, önfeláldozóan dolgozó, felelősséget és áldozatot vállaló állampolgárok az élet egyetlen területén se szorulhassanak háttérbe azok mögött, akik csak haszonélvezői a szocialista társadalomnak. Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a szocializmus hívei a hangadók, s amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a fegyelmezetlenséget, a harácsolást, a közösség megkárosítását.” A kérdés ezzel kapcsolatban arra vonatkozott, hogy a minta tagjai megértik-e ezeket a mondatokat.

A közélet tisztaságáról szóló idézet megértése almintánként


<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> 

Parasztok

Munkások

Pedagógusok

Érti

6

11

38

Részben érti, részben nem

24

46

33

Nem érti

20

10

5

Nem megállapítható

36

27

23

Nem tudja, nincs válasz

14

6

1

Összesen

100

100

100


Nem voltak sokkal többen azok sem, akik az – ugyancsak a kongresszusi irányelvekben közzétett – „kényszer volt egykor a munka, vagyis a kapitalizmusban, majd dicsőség, most meg egyesek számára szívesség. A szocializmust azonban szívességből nem építheti senki” kijelentést értelmezni tudták. A megkérdezett parasztok közül mindössze minden tizediknek, a munkások közül pedig minden harmadiknak sikerült e kijelentést megfejteni, és a pedagógusok egyharmada is „csődöt mondott” akkor, amikor el kellett magyaráznia, hogy mit is jelentenek e mondatok.

A becsületes munka és az ügyeskedés perspektíváinak megítélése almintánként


 

Parasztok

Munkások

Pedagógusok

Általában az ér el eredményt, aki ügyeskedik, megpróbál mindent a maga javára fordítani

6

27

24

Aki ügyeskedik, az csak pillanatnyi sikereket ér el, hosszabb távon az ér el eredményt, aki becsületesen dolgozik

20

34

40

Nem tudja, nincs válasz

6

5

5

Összesen

100

100

100


KÖZÉLETI DEMOKRÁCIA

Az ország vezetői ismerik-e a lakosság véleményét a legfontosabb problémákról?


A lakosság véleményét az ország vezetői…

Parasztok

Munkások

Pedagógusok

…az esetek többségében ismerik

46

53

48

…van, amikor ismerik, van, amikor nem

25

23

32

…az esetek többségében nem ismerik

12

22

16

Nem tudja, nincs válasz

17

2

4

Összesen

100

100

100


Mennyire veszik figyelembe a lakosság véleményét a döntéseknél?


A lakosság véleményét a döntések meghozatalánál…

Parasztok

Munkások

Pedagógusok

…a legtöbb esetben nem veszik figyelembe

7

14

12

…néha figyelembe veszik, néha nem

23

26

33

…a legtöbb esetben figyelembe veszik

59

57

52

Nem tudja, nincs válasz

11

3

3

Összesen

100

100

100



Egyes társadalmi problémák fontossági rangsora a különböző rétegek körében


 

Parasztok

Munkások

Pedagógusok

Lakásprobléma megoldása

1

2

1

Társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése

2

3

3

Ügyeskedők elleni fellépés

3

4–5

2

Lógósok elleni fellépés

4

1

5

Munkavégzés minősége és a jövedelem közötti kapcsolat erősítése

5

6

4

Vezetők hatalommal való visszaélése

6

7

7

Fizikai dolgozók gyermekeinek támogatása

7

4–5

6

Női munka anyagi elismertsége

8

9–10

9

Közéleti demokrácia növelése

9

9–10

8

Dolgozók tájékoztatásának hiánya

10

8

10



























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon