Nyomtatóbarát változat
Az elmúlt hét végén a Kelet-közép-európai Szociálliberális Fórum és a Friedrich Naumann Alapítvány nemzetközi tanácskozást rendezett arról, miként érvényesíthető a liberális alternatíva a térség országaiban készülő kisebbségi törvénytervezetekben. A Romániából, Cseh–Szlovákiából és Jugoszláviából érkezett szakértők között igen nagy vitát váltott ki, hogyan is értelmezhető egyáltalán a kollektív jog, a kisebbségi jog fogalma, hogyan viszonyul az emberi jogok általános kategóriájához, érvényesítése nem vezet-e újabb kirekesztésekhez. Nagy visszhangja volt a Jugoszláviai Etnikai Fórum Kisebbségi téziseinek, amelyet a nemrégiben Szarajevóban megrendezett ún. előparlament dolgozott ki. Ez az egyelőre félhivatalos dokumentum, amelyből részleteket közlünk, kiegyensúlyozott, minden szempontot egyaránt mérlegelő szemléletével újabb jelét adta annak, hogy a jugoszláv válságnak mégis lehet racionális megoldása. Ezt az álláspontot képviselte a konferencia horvátországi szerb résztvevője, Drago Rokszandics történész és társadalomkutató is, akinek írását a Beszélő múlt heti számában közöltük Egy szerb Zágrábban címmel. Ezúttal a tanácskozás pozsonyi résztvevőjének gondolatait ajánljuk olvasóink figyelmébe. Sándor Eleonóra a szlovákiai kisebbségi jogvédőmozgalom tagjaként az elmúlt tíz évben is gyakran járt Budapesten, sűrűn megfordult Szabó Miklósék, Bencze Györgyék repülő egyetemein, barátaival együtt szoros kapcsolatban állt a demokratikus ellenzék tagjaival. Ma a Cseh–Szlovák Szövetségi Gyűlésben a pozsonyi Független Magyar Kezdeményezést képviseli, s tagja a szövetségi parlament nemzetbiztonsági bizottságának is.
Friss hozzászólások
6 év 17 hét
8 év 42 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 47 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 50 hét
8 év 50 hét
8 év 51 hét