Skip to main content

Megalakult a Szovjet Szabad Demokrata Párt!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


„Ha önök is úgy vélik, hogy a Szovjetunióban árult szeszes italok minősége csapnivaló, ára viszont elképesztően magas, akkor már legalább egy pontban egyetértenek a szovjet szabad demokraták programjával.” – Nem tudni, híveket vagy ellenfeleket akart-e toborozni a szovjet tv riportere, mindenesetre ezzel a mondattal vezette be a tudósítását, melyben hírül adta, hogy március 31-én „Moszkva egyik, húszas évekből származó, s a kubizmus klasszikus korszakát idéző épületében megalakult a Szovjet Szabad Demokrata Párt”. Egyelőre nincs hírünk róla, valójában milyen is ez a fülünknek s szívünknek kedves hangzású nevet viselő párt, még csak arra a kevéske információra hagyatkozhatunk, amellyel a szovjet tömegkommunikáció szerencséltetett bennünket. Ezért teljes terjedelmében közöljük azt az interjút, amelyet a szovjet tv munkatársa készített a szovjet szabad demokraták két képviselőjével, Vlagyimir Zselenovszkijjal és Vlagyimir Bugacsevvel.


– Miben   különbözik  pártjuk  programja – mondjuk például a kommunista párt programjától?

– Először is teljes egészében kiiktattuk a kommunista ideológiát.  Határozottan ellenezzük,  hogy  a  kommunista  párté legyen a hatalom. Hivatásos hadsereget akarunk, a gazdasági életben szabad piacot: sem a szocialista piac, sem a tervutasításos rendszer nem alkalmas a gazdaság rendbehozatalára.

– Ki léphet be a pártjukba?  Van-e szükség ajánlóra? Mennyi a tagdíj?

– Természetesen bárki beléphet, semmiféle ajánlóra, semmiféle szervezet támogatására  nincs   szükség, egyszerűen csak ki kell tölteni egy belépési nyilatkozatot. A tagdíj a munkaviszonyban állók részére a fizetés egy százaléka.

– Tervezik-e,  hogy  részt  vesznek a legközelebbi parlamenti választásokon?

– Feltétlenül, aktívan részt akarunk venni, reméljük, hogy a törvényhozás minden szintjén jelen lesz a frakciónk.

– Van-e függetlenített kerületi  vagy területi pártapparátusuk?

– Természetesen nincs.  Egy hetventagú alkotmányozó tanács az egyetlen irányító szerv, talán egy-két függetlenített munkatárs lesz később.

– Hol vannak tagszervezeteik?

Elsősorban az orosz föderáció területén, a Volga vidékén, az Uralban, Kazahsztánban, Moldáviában, Üzbegisztánban, a Kaukázus vidékén…

– Hány tagjuk van?

Körülbelül háromezer. Az alakuló kongresszusunkon 215 küldött vesz részt.

– Hogyan képzelik el kapcsolataikat a többi párttal?

– Kizárólag csak egyenrangú partnerkapcsolatok jöhetnek létre, akár a kommunista párttal, akár a többi politikai csoporttal.

A párt kongresszusa a 42 éves moszkvai jogászt, Zselenovszkijt választotta elnökévé.































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon