Skip to main content

[Olvasói levél]

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Gyekiczki András: Packázik a hivatal (Beszélő, 1991.26. szám)


1. Nevezett sztrájkolóval a hivatal nem állt jogviszonyban.

2. Kiss Attila városigazgató jelenleg nem felelőse a műszaki és ingatlanügyeknek, mert az önkormányzat 1991. január 8-án elfogadott ideiglenes szervezeti és működési szabályzata, valamint annak 1/1981. (III. 26.) sz. módosítása nem tartalmazza ezen előírásokat.

3. Megjegyezni kívánom, hogy a városgazdálkodással foglalkozó igazgatóság ilyen irányú feladatait az 1991. évi 20. tv. (A helyi önkormányzatok és szervei, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről) sem írja elő.

4. A városigazgatóság három hónapja történt megalakulása előtt sem sikerült az ügyet megfelelő módon az illetékeseknek elintézni, amelyet a hivatalunk „megörökölt”, és az akta nálunk három hétig volt.

5. Ezen időszak alatt az adásvételben érdekelt ügyvéd a szerződés azonnali aláírására akart rávenni, amelyen feltüntetett bérleti díj 10 Ft/négyzetméter/év volt (0,83 Ft/négyzetméter/hó).

6.  A sztrájkoló édesanyja, amikor felkeresett személyesen, közöltem vele, hogy a képviselőtestület által jóváhagyott bérleti díjrendszer hiányában csak egy piaci bérleti díjat tudnék ajánlani, és ha ez nem elfogadható, akkor meg kell várniuk a testületi döntést.

Díjemelés évesről havira történő módosításáról nem volt szó, mivel ezt a vevő ügyvédje értette félre.

7. Diszkriminatív mód kijelentés nem fedi a valóságot, mivel a testületi döntés a többi környékbeli bérlő jogviszonyával kapcsolatosan is változást fog eredményezni.

8. Tájékoztatom, hogy várhatóan az önkormányzati testület 1991. július 9-én – amennyiben jóváhagyja az üdülőterületekkel kapcsolatos bérlői díj rendeletét – akkor rövidesen részletes tájékoztatást küld a hivatal a bérleti jogviszonyban állóknak.

9. A Beszélőben cikket író Gyekiczki András ez ügyben a városigazgatóságot fel sem kereste, írását a megjelenés előtt nem mutatta be.

10. Személyes engedélyt nem adtam nevem hiányosan kiírt megjelentetéséhez, továbbá szintén nem adtam engedélyt munkakörömmel kapcsolatos vita nyilvánosságra hozatalára, amikor még az nem emelkedett jogerőre, és nemcsak ezzel kapcsolatos.

11. Az újságíró eme eljárását a fentiek alapján nem kívánom minősíteni.

Tájékoztatásul a MÚOSZ-nak is megküldtem.

Kiss Attila
városigazgató





























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon