Skip to main content

Beszélő hetilap, 29. szám, Évfolyam 3, Szám 29

(Gadó György): Tisztelt Szerkesztőség!

(Pető Gábor Pál): [Olvasói levél]

(Kiss Attila): [Olvasói levél]

–szeg [Kőszeg Ferenc]: 126:125

p.é./n.w.a [Pleszkán Éva–Nagy W. András]: Jugoszlávia / Bonn, London / Visegrád–Pozsony / Bős, Expo / Ecclesia materialis, spiritualis / Szakszervezetek

Hack Péter: Mindenhez a többség sem elég

F. Havas Gábor: Flúgos futam

: A cél nem mindig szentesíti az eszközt

solt: Ez legfeljebb az ország házőrző macskája!

– beszélgetés Király Béla tábornokkal 1991. július 6-án

Laki Mihály: Fehér könyv

Gaál Gyula: Kárpótlási aggódások I.

Bretter Zoltán: „Föl tudok vázolni egy nagyon sötét víziót is”

Beszélgetés Orbán Viktorral

morvay–lt [Morvay Bea–Solt Ottilia]: Tilos!

–g [Kőszeg Ferenc]: Simaképű, pártonkívüli…

Bárány Gy. Péter: Nincs új a nap alatt

(Az ideológia újabb áldozata: az elszalasztott egyházpolitikai lehetőség)

(Upor): 451° Fahrenheit

–g [Kőszeg Ferenc]: A zarándok politruk

Török Monika: Segítség!

A magyarországi abortuszvitához

Láng László: Ne vigy’ minket a kísértésbe

Vajna János: A csúcs és a hegy menedéke

Szilágyi Imre: Sokoldalú egyoldalúság

Vágvölgyi B. András: Szlovénia lesz Németország Kuvaitja?

Dawid Warszawski: Ajándék az Uniónak

T. P. [Tálas Péter]: Egy törvény (g)átfutása

Tálas Péter: A lengyel titkosszolgálat hosszú évtizede

Eörsi János: Privatizáljunk gyorsabban!

Beszélgetés Greskovits Bélával – II.

Meszerics Tamás: Eurovíziók

Csizmadia Ervin: Van-e ellenzéki alternatíva?

Révész Sándor: Mi, kicsi négerek…

Mécs Imre: Néhány szó a Közép-európai Egyetemről

Kisbali László: „Én nem az ellenzék bárdja voltam”

Petri György beszélget Kisbali Lászlóval

Petri György: Grammatica universalis

Litván György: Hiteles családtörténet

Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története

Grób László: Ragacsos rózsaszínű kép

(avagy filmtörténetünk a köztudatban)

Könyves László [Kisbali László]: Feljelentés

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon