Grób László

Nyomtatóbarát változat

1985 elején az akkori Filmmúzeum játszani kezdte a magyar film történetének sorozatát. Az ígéret úgy szólt, hogy levetítik mindegyik (igen, mindegyik!) rendelkezésre álló filmet. A töredékeket is. Néhány hónapig valóban ment a dolog, egy idő után azután elkezdődtek a kihagyások: néhol nyilvánvaló okokból, néhol nyilvánvalóan ok nélkül. Később csökkent az előadások száma, nehezen átlátható bérleti rendszereket vezettek be, majd pedig a sorozat rövid agónia után abbamaradt. A Filmmúzeumból Broadway mozi lett.

A mozilátogató, aki ma „régi magyar filmre” vált jegyet, pontosan tudja, mit kap: a magyarnótát daloló Jávor Pált, a férfifaló, búgó hangú Karády Katalint, Muráti Lilit, aki az emancipált nő öntudatával indul új kalandra, Kabos Gyulát mint ügyefogyott cégvezetőt… és így tovább.

Ennyire ragacsos rózsaszínű volna a kép? A több mint 350 régi magyar filmből csak az Emberek a havason, az Ének a búzamezőkről és Radványi Géza munkái maradandóak? Valóban csak ennyi? Nincs okunk feltételezni, hogy akkor rosszabb lett volna a maradandó és múlandó aránya, mint bármely más évtizedekben. (Egy-két különösen rossz évtől eltekintve még a cenzorok előtt is nagyjából egyforma eséllyel indultak a rendezők 1933 és 1989 között. Szőts István elmondása alapján az Ének a búzamezőkről forgatókönyvéből Horthy cenzúrája szinte ugyanazokat a jeleneteket húzta ki, mint népi demokratikus utódja.)

Próbáljunk keresgélni. Ki gondolná, hogy 1942-ben máig eleven, elsöprő lendületű abszurd vígjáték készült: A tökéletes család. Ki tartja számon a Bűnös vagyok című filmet, amely a maga kategóriájában a korabeli Hollywood legsikerültebb filmjeivel versenyezhet? Kereshetnénk tovább is – a kérdés csak az, hogyan. A mozik műsortervébe egyszerű földi halandó nem szólhat bele. Próbáljunk talán szerencsét egy (vagy több, netán az összes) videokölcsönzőben? Tanulmányozzuk a szakirodalmat? Egy könyvet találunk – Nemeskürty István: A képpé varázsolt idő. Megjelenési éve 1983, máig az egyetlen, a közönség számára hozzáférhető bibliográfia. Lexikon vagy kézikönyv? Ugyan. Pedig ebben az országban jelent meg az egyik első Filmlexikon (valamikor 1943-ban vagy ’44-ben).

Most éppen Karády Katalin filmjei mennek a Szindbádban. Hogy mindegyiket legalább kétszer láttam? Na és, imádom, ahogy azon a mély, búgó hangján énekli, hogy…

• Rábeszélő