Konrád György

Nyomtatóbarát változat

Szerep, személy és kihívás szerencsés találkozását ünnepelem. Ez az ember alkalmas az állására, nem mindennap ér ez a benyomás. Láttuk megindult arcát, igen, ezt értjük, ez a mi emberünk, ez mi vagyunk. Göncz Árpádnak kell megjelenítenie Magyarország, e „független és demokratikus köztársaság” ethoszát. Göncz Árpád elnök úrral üzenünk publikusan és szimbolikusan önmagunknak és a világnak. Neki kell Magyarország nevében a legfontosabb kérdésekben elvi nyilatkozatokat tenni. Mindenekelőtt szellemi ez a szerep: az elnöknek kell a magyar politikai stílus tekintetében az arbiter elegantiae szerepet betöltenie. Neki kell ügyelnie arra, hogy a területi-állami nemzetből, amelyet a legfőbb közjogi helyen egy személyben képvisel, senki ne essen, senki ne rekesztessen ki, senki se lehessen valamilyen statisztikai adata alapján „rossz káder”, ellenzék-ellenség. A kormány politikája fölött, amelynek ilyen olyan kanyarulatai szükségképpen lehetségesek, neki kell elnöki üzenetekben summáznia a magyar demokrácia stratégiai dilemmáit és törekvéseit. Hogy ő ezt szabad demokrataként is teszi, ennél semmi sem természetesebb, alkotmányosan arra szól a mandátuma, hogy az alapvető emberi jogok szókimondó őre legyen. Kötelessége az általa megjelenített állam barátságát egész környezetünkkel ápolni. Kötelessége megkülönböztetetten előmozdítani a szomszédos országokban és bárhol külföldön élő magyarok – számukra előnyös – kapcsolatait Magyarországgal. Kipróbált elme és karakter nem beszél a levegőbe, amikor hisz abban, hogy ez az ország képes a szabadságra és az önuralomra. Göncz Árpád az az ember, akiben megbízom, tudom, hogy ezt a szép kihívást annak rendje módja szerint állni fogja. Megbízom az erkölcsi ösztönében, szívének az okosságában, az orra szimatában. Olyan ember, aki felől nyugodt lehetek, nem fogja elbízni magát. Ez a kemény kézfogású férfi tudja, hogy mi a lelkiismereti alázat. Ami körül egyébiránt vígabb a létezés és csillámolhat a humor, mert minden pontos és nincsen felfuvalkodás. Kedves Göncz Árpád, elnökséged idején viseld, légy szíves, az én arcomat is. Ami pedig azt a kijelentésedet illeti, hogy nem leszel gyenge elnök, elhiszem és örülök neki.

• Harmadik oldal