Skip to main content

Tisztítótűz?

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A parlamenti bizottság most befejezte munkáját, és az, eredményekről a múlt héten tájékoztatta a szövetségi gyűlést. A képviselők további ellenőrzése során kiderült, hogy a már említett 10 képviselőn kívül meg ketten írtak alá együttműködést az StB-vel. Mivel közülük az egyik nem volt hajlandó távozni a törvényhozásból, a bizottság a tévékamerák előtt nyilvánosságra hozta nevét: Frantisek Michálek a cseh Kereszténydemokrata Pártból.

A bizottság végleges jelentéséből az is kitűnik, hogy a volt állambiztonsági hatóság még a rendszerváltás után is megkülönböztetett figyelmet szentelt a legfelsőbb szövetségi szervek irányításának és az onnét származó információknak. A közvéleményt sokkolták a közzétett adatok. Ezek szerint a január 15-i nyilvántartás alapján bizonyos, hogy abban az időben a föderális kabinetben 14 kompromittálódott miniszter és miniszterhelyettes volt. Közülük ma már senki sem tagja a kormánynak. Nem kevésbé megdöbbentő tények láttak napvilágot a szövetségi kormányhivatal alkalmazottainak ellenőrzése során. Az ország talán legfontosabb hivatalában 33 volt ügynök teljesített szolgálatot, s szinte valamennyien vezető beosztásban dolgoztak. Nem volt sokkal szívderítőbb a helyzet a szövetségi parlament irodájában sem. Az itt dolgozó hivatalnokok közül huszonöten szállították információikat a volt állambiztonsági hatóságnak.

A helyzet persze január 15-e óta alaposan megváltozott, bár ez elsősorban a kormányra és annak hivatalára érvényes. A szövetségi gyűlésben rendkívül vontatottan halad a volt ügynökök eltávolítása, és közülük húszan még mindig felelős posztokon ülnek. A felelősséget mindezért a parlament elnöke, Alexander Dubcek viseli, aki a mai napig sem mondott fel a titkosrendőrségi ügynököknek.

Vizsgálat köztársasági szinten is

A Cseh Nemzeti Tanács május 14-én hozta létre a feddhetetlenségi vizsgálatokkal megbízott képviselői bizottságot. Ennek tagjai a parlamenti döntés értelmében átnézik a cseh kabinet, valamint a törvényhozás tagjainak és a kormányhivatal, valamint a parlamenti iroda alkalmazottainak belügyi anyagait. Akinél bizonyítást nyer az StB-vel való tudatos együttműködés gyanúja, az 15 napot kap az önkéntes távozásra. Ha a felszólításnak nem tesz eleget, a bizottság nyilvánosságra hozza a volt besúgó nevét és további adatait.

A cseh parlament említett ülésén egy olyan javaslatot is elfogadtak a honatyák, mely arra kéri a szövetségi parlamentet, hogy hozza nyilvánosságra az StB valamennyi alkalmazottjának és az egész ügynöki hálózatnak a névsorát. Erről az indítványról a szövetségi gyűlés még nem döntött, de elképzelhető, hogy sokan a megvalósítása mellett szavaznak majd. A cseh honatyák arról is határozatot hoztak, hogy a bizottság végső jelentését és az ügynöki névsorolvasást egyenes adásban közvetítse a televízió.

Hosszabb tétovázás után rendkívül határozott lépésre szánta el magát a Szlovák Nemzeti Tanács is. Mint ismeretes, Szlovákiában hosszabb ideig rendkívül visszafogottan nyilatkoztak az esetleges feddhetetlenségi vizsgálatokról. A belügyi adatok ellenőrzésének legfőbb ellenzője éppen az ex-kormányfő, Vladimír Meciar volt, de lemondatása után a helyzet lényegesen megváltozott. A szlovák parlament elnökségének múlt heti határozati javaslata értelmében a feddhetetlenségi vizsgálatokat két szakaszban kellene elvégezni. Először ellenőrizni kell a képviselőket, a kabinet, valamint a Legfelsőbb Bíróság és a Legfelsőbb Ügyészség tagjait, a televízió és a rádió igazgatóit. Ekkor kerülnének sorra az említett igazságszolgáltatási intézmények hivatalnokai, a parlamenti iroda és a kormányhivatal dolgozói is. A második szakaszban vizsgálat alá vetnék a minisztériumok dolgozóit, különös kérésre pedig az egyes pártok apparátusát és a szerkesztőségek dolgozóit. Az utóbbi időben ugyanis egyre több jel utal arra, hogy a sajtóban szervezett dezinformációs csoportok dolgoznak, és az újságok nagy része az StB közvetlen irányítása alatt áll.

A Szlovák Nemzeti Tanács határozattervezete ugyanakkor szól az StB-t irányító szervek felelősségéről is. A közéletből távozniuk kell a volt párttitkároknak, a központi pártapparátus dolgozóinak és vezető munkatársainak. „Ők voltak azok, akik az elmúlt negyven év során létrehozták az ügynöki hálózatokat, és ők voltak azok, akik felhasználták az általa szállított információkat” – szögezi le az SZKP elnökségének határozattervezete. A dokumentum megvitatása során azonban a kommunista képviselők számos módosító észrevétellel éltek, és sikerült elérniük, hogy az anyagot előzetes megvitatás céljából a bizottságok elé utalták. Ez azt jelenti, hogy a szlovákiai feddhetetlenségi vizsgálatok ismét késnek néhány hetet, de mindez már nem tudja lényegesen befolyásolni a végleges döntést.

Elindult a lavina

A jelek arra mutatnak, hogy Csehszlovákiában már nem lehet megállítani a volt állambiztonsági hatóság ügynöki hálózatának felszámolását és a civil társadalom „besúgótlanítását”. A múlttal való következetes leszámolásra utal a szövetségi parlament múlt héten hozott határozata is, mely leszögezi: „Az 1948. február 25-e és 1989. november 17-e közti időszakban az állam irányítása és a polgárokkal való bánásmód ügyeiben történő döntési módszer illegitim és elutasítandó volt.” A képviselők a határozat indoklásában négy fő okot jelöltek meg: a szabad politikai véleménynyilvánítás lehetetlenné tétele, egyes politikai, szociális és vallási csoportok durva elnyomása, az emberi méltóság szisztematikus megsértése és az 1781-ben megszüntetett röghözkötöttség tényleges felújítása. A parlamenti határozatot egyedül a kommunista párt képviselői nem szavazták meg.

(Pozsony)






















Kapcsolódó cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon