Skip to main content

Belföld


Management Corporation
Expo Budapest 1996 Basel Ltd.

Dél-budapesti városfejlesztés és Expo Budapest 1996

A Management Corporation Expo Budapest 1996 Basel Limited eredetileg az 1996-os budapesti világkiállítás szervezésére és finanszírozására alakult. Annak érdekében, hogy a dél-budapesti városfejlesztést is realizálni lehessen, további ismert nemzetközi cégekkel bővült.

A Management Corporation Ltd. a következőket javasolja:

1.










Többéves vajúdás után végre napvilágot látott a rendszerváltás utáni első igazi történelemtankönyv. Szerzője, Fekete Pál (ma az MDF országgyűlési képviselője) művét az általános iskola 8. osztálya számára készítette. A tetszetős könyvecskét lapozgatva az első meglepetés akkor ért, amikor a tartalomjegyzékhez érve szemembe ötlött: a parlamenti honatya egészen napjainkig vezeti a nebulókat XX. századi nemzeti történelmünk útvesztőiben. Hiába hát a sok évtizedes tapasztalat, mely nem tartja célszerűnek tudományos mezbe öltöztetni az aktuálpolitikai érdeket. Vagy tévednék?

Az új magyar burzsoázia


Soha többet pártot, soha többet politikát! – ettől a szent esküvéstől zengett anno ’89-ben a vállalatvezetők és vállalkozók kara.

Beszélő-beszélgetés Orosz Éva közgazdásszal az egészségügyről


Interjúalanyunk a napokban védi meg kandidátusi disszertációját az egészségügyi finanszírozás nemzetközi összehasonlító elemzésének tárgykörében.


Beszélő: A szakemberek egy része azt mondja, hogy az egészségügyben olyan árrobbanás várható, amely szétzilálhatja a társadalombiztosítás költségvetését.


Az írásnak sajátos visszhangja támadt. Markó István békéscsabai MDF-es országgyűlési képviselő a cikket 386 példányban lemásoltatta, a parlament következő ülésszakán kiosztotta képviselőtársainak, majd a frakciójával történt egyeztetés után úgy döntött, hogy feljelenti a legfőbb ügyésznél Andódyt közösség elleni izgatás címén. A közösség elleni izgatással a Btk. 269., mára már hírhedtté vált (lásd Szentkorona- vagy Anarchista Újság-ügy) paragrafusa foglalkozik.

Markó szerint a cikk „a nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít.


Földesi József


Mert a milyen ítélettel ítéltek,
olyannal ítéltettek,
és a milyen mértékkel mértek,
olyannal mérnek nektek.
Miért nézed pedig a szálkát,
a mely a te atyádfia szemében van,
a gerendát pedig,
a mely a te szemedben van,
nem veszed észre?
Máté 7, 1–2.

Az 1990-es kiadású Ki kicsodában Földesi József életrajzából kimaradt több mint 30 év.











– a Magyar Nemzetről


A történet:

1987–1988: A Magyar Nemzet a demokratikus átalakulás avantgárdjában halad, a napilapok közül ez ad teret leginkább a reformistáknak, a Pozsgay-vonalnak, a Demokratikus Fórumnak, a környezetvédőknek, az ellenzéknek.

1989: A Magyar Nemzet elsőként igyekszik kitörni az állami sajtókonszernből, májustól Andrew Sarlóssal, szeptembertől Sorossal tárgyalnak a lap privatizációjáról. Ezek a kísérletek meghiúsulnak, részben a kiadó miatt, amely veszteségesnek állította be a lapot – a Pénzügykutató Rt.





Egyetértés és megosztottság

A politikai erőkkel szemben támasztott igények vizsgálata azt mutatta, hogy a magyar társadalmat egyszerre jellemzi a nagyfokú egyetértés és a megosztottság.

Az emberek túlnyomó többsége egyetért abban, hogy Magyarországon olyan demokratikus társadalmi berendezkedés jöjjön létre, amely a nemzeti szempontok érvényesülésén alapul.




Interjú a BM Rendészeti Főosztályának vezetőjével


 A belügyminiszter a minap azt mondta, hogy novemberben a Tisztelt Ház megtárgyalhatja az idegenrendészeti törvényt. A minisztérium munkatársaitól viszont úgy értesültünk, hogy ez még igen cseppfolyós állapotban van. Mi a helyzet?

– A helyzet az, hogy valóban rendkívül fontos lenne egy parlament által elfogadott idegenrendészeti törvény.

Az idegenrendészeti tevékenységet egy 1983. január 1-jén hatályba lépett törvényerejű rendelet szabályozza most is, amire jellemző a keretszabály jelleg.





„A honvédelmi bizottság az ország házőrző kutyája kellene hogy legyen, de a magyar parlament honvédelmi bizottsága még csak nem is öleb. Az legfeljebb az ország házőrző macskája.”
Király Béla

Van-e ma Magyarországon civil kontroll a hadsereg felett?



Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon