A vidékfejlesztés Magyarországon még mindig köztes terület, amelyet nagyon tág határok között értelmeznek: a klasszikus értelemben vett agrárfejlesztéstől – tehát az agrárstruktúra gazdaságosságának, versenyképességének fejlesztésétől – a területfejlesztési nagyságrendű szerkezeti problémák megoldásáig terjed a skála.

A vidékfejlesztés a világon mindenütt – az Európai Unióban jogszabályilag is – elkülönül a hagyományos, klasszikus agrárpolitikától.

A magyar mezőgazdaság 2000-ben újabb mélypontot ért el, a termelés egy év alatt 7-8 százalékponttal csökkent. Nem csak ez mondatja velem azonban, hogy számos teendő vár még az ágazatra, mielőtt az ország az EU-hoz csatlakozna. Ezek mindegyike – még ha első látásra nem is – összefüggésben van az általam legfontosabbnak ítélt feladattal, a versenyképesség javításával.

A tárgyalások során nem végeztünk még a kvóta- és a bázisszerzés tekintetében.

A Phare Cross Boarder Cooperation (CBC), a Phare program kifejezetten a határ menti együttműködések támogatására létrejött alprogramja a magyar-osztrák, magyar-szlovák, a magyar-román és a magyar-szlovén határszakaszt fedi le, tehát gyakorlatilag a horvát és az ukrán határszakasz kivételével mindenütt működik.

A határ menti együttműködés támogatása két dimenzióban történik: a nagyobb és a kisebb projektek támogatására létrejött projektalap révén.

Amikor közhatalmi, közigazgatási szempontú elemzést adunk a kistérségi feladatokról, az azokat meghatározó tényezőkről, egy gondolat erejéig vissza kell tekinteni az előzményekre is. A térségi szervezetrendszerek vizsgálatánál gyakran nem vagyunk tekintettel egy nagyon fontos kérdésre: történeti perspektívából mi a tulajdonképpeni funkciója a kistérségnek Közép-Európában és különösen Magyarországon? Vagy még egyszerűbben: mi a funkciójuk a településeknek?

Politológiai és szociológiai megközelítésben van egy nagyon sajátos fejlődési trend a magyar történelemben.

Bár nálunk is köztudott, hogy az Unió területén közös az agrárpolitika, mégsem felesleges értelmezni, hogy ez pontosan mit is jelent, illetve hogyan érinti ez majd a magyar mezőgazdaságot. A változások mértékének szemléltetésére álljon itt egy példa. Míg Magyarországon ma az állategészségügyet magyar törvények, rendeletek szabályozzák, amelyeket a parlament vagy a minisztérium alkotott meg, addig attól a naptól kezdve, hogy belépünk az Európai Unióba, ezek automatikusan hatályukat vesztik, és az állategészségügyről nálunk is egy európai uniós miniszteri tanácsi rendelet fog rendelkezni.

A kistérségi együttműködés két legfontosabb eleme a gördülő tervezés és a forráskoordináció. Mindkettő alapvetően ellentmond annak a politikai és a közigazgatási szerveződésnek, amellyel a térségfejlesztés reneszánsza, tehát 1990 óta Magyarországon találkozunk: a szükséges források biztosításának bevett mechanizmusai a politikai és adminisztratív verseny, a befolyással való üzérkedés és a politikai zsarolás eszközeivé váltak. Ebben a keretben értelmezhetetlenek az olyan fogalmak, mint a hatékonyság, az eredményesség.

Magyarország kapuország lesz az Európai Unióba való belépésünkkel. Rajkától Letenyéig közel 1800 km-en érintkezünk majd nem európai uniós országokkal. A határ menti térségben fölrajzolható a – tradicionális, történelmi és új – centrumok patkója, amelyek infrastruktúrája, intézményrendszere sok mindenben lehetőséget nyújt az együttműködésre, sőt ez az együttműködés helyenként már ma is él. A határon túli magyarság számára is Magyarország fogja jelenteni azt a kommunikációs folyosót, amelyen keresztül az európai gazdasági, kulturális és társadalmi térbe bekerülhet.

Nem titok, hogy a magyar mezőgazdaság sokkal rosszabb helyzetben van, mint a rendszerváltást megelőzően. Mint ahogy az is köztudott, hogy sokkal több gonddal küzd, mint tizenkét évvel ezelőtt. Válság válság hátán: termelési, értékesítési, foglalkoztatási, jövedelmezőségi és nem utolsósorban finanszírozási válság sújtja. A termelési krízis mélységét jól jellemzi, hogy a mezőgazdaság bruttó termelése jelenleg 62 százaléka a rendszerváltás előttinek.

De legalább ennyire aggasztó a finanszírozás válsága is, amelynek egyik lényeges oka az ágazat alacsony jövedelmezősége.

Az MTA Regionális Kutatások Központ, a Friedrich Naumann Alapítvány és a Soros Alapítvány idén március 29-én konferenciát rendezett (Kis)régiók Európája címmel. A miskolci találkozó anyagából válogat alábbi összeállításunk. Az előadásokat rövidített, szerkesztett formában közöljük.

Az MTA Regionális Kutatások Központ, a Friedrich Naumann Alapítvány és a Soros Alapítvány idén február 16-án konferenciát rendezett A határmenti regionális együttműködések mint a területfejlesztés új irányai címmel. A győri találkozó anyagából válogat alábbi összeállításunk. Az előadásokat rövidített, szerkesztett formában közöljük.