Skip to main content

Befejezetlen múlt

November 5-én – 17 évig tartó betegség után – az egyik legnagyobb forradalmár távozott.

A koreai félsziget légterében, 1950. december 17-én történt az első légi összecsapás két híressé vált sugárhajtású harci repülőgéptípus: a szovjet MIG–15-ös és az amerikai F–86 „Sabre” között. A két gép meglepő hasonlóságot mutatott egymással.

Egészen a 80-as évek végéig nagyra értékelt és a világ orvostársadalma által gyakran forgatott mű volt a „Pernkopf-atlasz”, Eduard Pernkopf osztrák anatómus megbecsült anatómiai lexikona az emberi testről.

„Egy kis lépés egy embernek, de óriási lépés az emberiség számára” – hangzott el Niel Armstrong mindenki által ismert mondata, midőn az USA által a Holdra juttatott első ember lábával megérintette a Hold talaját.

A fenti három epizód, amelyeknek látszólag nincs közük egymáshoz, nagyon is szoros kapcsolatban áll egymással.

Wieslawa Grochola egykori lengyel ellenzéki író és publicista néhány évvel ezelőtt hosszú beszélgetést készített volt ellenzéki harcostársával, Adam Grzesiak nyomdásszal. A visszaemlékezés Volt egyszer egy mulatságos TÖRTÉNET, avagy hogyan nem robbantottam ki a harmadik világháborút címmel második díjat nyert a Lengyel Újságírók Szövetségének „Szabad Szó" pályázatán 2001-ben. A Karta varsói folyóirat akkoriban részleteket közölt a visszaemlékezésből. Ennek szerkesztett változatát adjuk most közre. A teljes kézirat a Karta Központ Ellenállási Archívumának gyűjteményében található, Varsóban.

A baloldal halhatatlan (ez persze azt jelenti, hogy a hozzá képest másodlagos jobboldal sem tűnik el). E halhatatlanság záloga az az ősrégi erkölcsi intuíció, amely minden ember abszolút értékét hirdeti. Baloldalinak lenni annyi, mint a szívünkre hallgatni: kiállni az üldözöttek, megkínzottak, éhezők mellett, olyan világot építeni, ahol emberibb módon lehet élni. Nem az a cél, hogy rosszul járjanak a gazdagok, hanem közösen kell szembenéznünk a kor kihívásaival.

Christian Gerlach – Götz Aly: Az utolsó fejezet. Reálpolitika, ideológia és a magyar zsidók legyilkolása 1944/1945. Ford. Kerényi Gábor. Noran, Bp., 2005, 616 o.

„Nem mindennap van itt előttünk vezető funkcionáriusok összeférhetetlenségi ügye. Maga az a tény, hogy egy kommunistának az ügye a Politikai Bizottság elé kerül, óriási dolog egy ember életében” – jegyezte meg Apró Antal a harmadik napirendi pontra utalva az MSZMP PB 1965. augusztus 31-i ülésén, amelyet a szabadságát töltő Kádár János távollétében Biszku Béla vezetett.

A jogállam árnyékában

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon