Skip to main content

Befejezetlen múlt

A rendszerváltás forgatókönyvei és az állambiztonság

Tanulmányunk előző részében (Beszélő, 2004. december) a Dunagate-botrány előzményeit és lefolyását követtük nyomon a korabeli sajtóban. Ezúttal belső dokumentumok segítségével rekonstruáljuk, hogyan is készült a pártállam és az állambiztonság a várható politikai változásokra 1989 folyamán.

A Lengyel Rádió korabeli adásai az 1956-os magyar forradalomról

A Lengyelországban 1956 őszén végbement nagy jelentőségű politikai változások – Wladyslaw  Gomulka visszatérése a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkári székébe egy szovjet katonai intervenció fenyegető árnyékában – a tömegtájékoztatás terén is éreztették hatásukat. A lengyel sajtó (beleértve természetesen a rádiót is) néhány hónapra szinte teljesen lerázta magáról a cenzúra intézményét, és rendkívüli szabadságra tett szert, amelyet ki is használt.


A szamizdat-Beszélő 1988/3 (25.) számában jelent meg először nyomtatásban az ’56-ot követő megtorlás során kivégzettek névsora. Ezért úgy véljük, természetes, hogy a tudományos kutatás eredményeképpen megszületett hiteles névsort is ez a lap közölje először.


Az ’56-os intézet felállításának igénye és gondolata az ország nyilvánossága előtt éppen két éve, 1989. június 16-án vetődött fel először: Király Béla fogalmazta meg Hősök terén tartott beszédében. Két évbe telt, míg a jámbor óhaj megvalósult, míg a TIB szívós munkával, megnyerve az Akadémia támogatását is, létrehozta az 1956-os forradalom történetének dokumentációs és kutatóintézetét. Jobb belépőt, mint az 1991. június 13. és 15. között megrendezett Az 1956-os forradalom és a szovjet kommunizmus alkonya címet viselő nemzetközi konferenciát elképzelni sem lehet.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon