Skip to main content

Beszélő-beszélgetés

Neményi László, Révész Sándor: Miért pont ők?
Tausz Katalinnal Neményi László és Révész Sándor beszélgetett a szegénységről

tovább →

Ónody-Molnár Dóra: „Mindenki beásta magát a maga kis ideológiai szegletébe”
Kerényi Györggyel, a Kossuth rádió főszerkesztőjével Ónody-Molnár Dóra beszélgetett
tovább →

Ambrus Judit, Závada Pál: Levelek Závada Pálhoz
Závada Pál és Ambrus Judit levélváltása

tovább →

Révész Sándor: „Ma már nem kérdés, hogy kinek volt igaza”
Fodor Gáborral, az SZDSZ elnökjelöltjével Révész Sándor beszélgetett
tovább →

Mink András: „A kapitalisták nem igazán szeretnek versenyezni”
Mink András
Kóka János gazdasági miniszterrel, az SZDSZ elnökjelöltjével Mink András beszélgetett
tovább →

Ádám Zoltán, Mink András: „Észtország tavaly megelőzött bennünket”
Hamecz Istvánnal, a Magyar Nemzeti Bank kutatási igazgatójával Ádám Zoltán és Mink András beszélgetett

tovább →

Ádám Zoltán, Révész Sándor: „Mi még nem vagyunk átcímkézve”
Léderer Andrással, az SZDSZ – Új Generáció elnökével Ádám Zoltán és Révész Sándor beszélgetett

tovább →

Ádám Zoltán, Neményi László: Nem biztos, de nem is lehetetlen
Kis János filozófussal, a szamizdat Beszélő vezető szerkesztőjével Ádám Zoltán és Neményi László beszélgetett

tovább →

Ádám Zoltán: „Nem akarunk az állóháború statiszta státuszú szereplői lenni”
Ádám Zoltán
Gulyás József SZDSZ-es parlamenti képviselővel Ádám Zoltán beszélgetett
tovább →

Ádám Zoltán, Révész Sándor: Lehet-e nem hazudni?
Miklósi Zoltánnal Ádám Zoltán és Révész Sándor beszélgetett

tovább →

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon