Skip to main content

Beszélő-beszélgetés

Ádám Zoltán, Mink András: „A leginkább fenyegető kockázat a szociális kérdés”
Ikvai-Szabó Imrével, Budapest főpolgármester-helyettesével Ádám Zoltán és Mink András beszélgetett

tovább →

Ádám Zoltán, Mink András: „Közéleti preferenciánk van”
Somogyi Zoltánnal, a Political Capital vezetőjével Ádám Zoltán és Mink András beszélgetett

tovább →

Ádám Zoltán, Mink András: „Többet kell kockáztatni!”
Fodor Gáborral, az SZDSZ ügyvivőjével Ádám Zoltán és Mink András beszélgetett

tovább →

Révész Sándor, Zolnay János: Horváth Aladár: „Álljatok meg, emberek! Ez egy őrült helyzet!”
Horváth Aladárral Révész Sándor és Zolnay János beszélgetett

tovább →

Dobrovits Mihály: A puha hatalom
Szent-Iványi Istvánnal, az SZDSZ EU-parlamenti képviselőjével Dobrovits Mihály beszélgetett
tovább →

Mink András, Révész Sándor: „Meg akartam mutatni, hogy van megoldás”
Bauer Tamás közgazdásszal, az SZDSZ volt parlamenti képviselőjével Mink András és Révész Sándor beszélgetett

tovább →

Rádai Eszter: A játéktér kiszélesítése
Bozóki András kultuszminiszterrel Rádai Eszter beszélgetett
tovább →

Gács Anna, Révész Sándor: A teve mint víziló
Magyar Bálint oktatási miniszterrel Gács Anna és Révész Sándor beszélgetett

tovább →

Ádám Zoltán, Mink András: „A képviseleti vákuum nem állhat fönn az idők végezetéig”
Rauschenberger Péterrel, a Védegylet szervezőbizottságának tagjával Ádám Zoltán és Mink András beszélgetett

tovább →

Ádám Zoltán, Mink András: „Fiatal vagyok még ahhoz, hogy abbahagyjam”
Demszky Gáborral, Budapest főpolgármesterével Ádám Zoltán és Mink András beszélgetett

tovább →

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon