Skip to main content

Beszélő-beszélgetés

Mellár Tamás egyetemi tanárral, a Pécsi Tudományegyetem professzorával és Soós Károly Attilával, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársával Mink András és Ádám Zoltán beszélgetett. A Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2011. október 2-án elhangzott adás szerkesztett változata

Lehet, hogy ennél az asztalnál néhány dologban nem fogunk egyetérteni, de abban talán igen, hogy baj van. A gazdasági folyamatok rossz irányba mennek.

Osztolykán Ágnessel, az LMP országgyűlési képviselőjével, az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága alelnökével Zolnay János beszélgetett

Köllő János közgazdásszal Mink András és Zolnay János beszélgetett a kormány új közmunkaprogramjáról, az alacsony képzettségű rétegek foglalkoztatásának problémájáról, és arról, hogy a nagyszabású közmunkaprogram alkalmas-e arra, hogy visszavezesse őket a munkaerőpiacra. A Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2011. július 17-én elhangzott adás szerkesztett változata.

Kőszeg Ferenccel Múltunk vége cí­mű kötete megjelenése alkal­má­ból Mink András és Neményi László beszélgetett

Neményi László: Mintha rád találták volna ki azt a szellemességet, amelyet a rendszerváltás előtt gyakran elsütöttek: te kalandvágyból nem disszidáltál. Ki sem mozdultál a Felszab térről, csak a tér neve változott. ’39-ben ott születtél, ahol most is élsz.

Bozóki András egyetemi tanárral, a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének oktatójával Ádám Zoltán és Mink András beszélgetett

Gábor Györggyel és Hack Péterrel az egyházi törvény kilátásba helyezett módosításáról Mink András és Révész Sándor beszélgetett
Gábor György filozófussal, vallástörténésszel beszélget Révész Sándor és Zolnay János
Mink András
Kerekasztal-beszélgetés a sajtószabadságról
Szigetvári Viktor kommunikációs szakértővel, egykori miniszterelnöki kabinetfőnökkel és MSZP-kampányfőnökkel Ádám Zoltán és Neményi László beszélgetett

Milyen családi háttérből jössz?

Katolikus kispesti polgárcsaládból. Apukám elszegényedett kisnemesi, anyukám zalai parasztcsaládból származik. A család által a nyolcvanas években újra felvett vallásosságnak fontos szerepe volt az életünkben, rendszeresen jártunk templomba, édesanyám ma is tagja az egyházközség elöljáróságának. Gyerekkoromban ministráltam, gimnáziumba pedig a piaristákhoz jártam. Otthon egyfajta liberális katolikus légkörben nevelkedtem, ahol a vallásosság nem jelentett elutasítást a más világnézetűekkel szemben.

Hová jártál egyetemre?

Kerekasztal Bauer Tamás, Meszerics Tamás, Retkes Attila és Ungár Klára részvételével

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon