Skip to main content

A Csapody-kérdés irodalma

Vissza a főcikkhez →


Pesti Hírlap, 1991. február 15.
Egy kormánypárti képviselő felelőssége
Interjú Csapody Miklóssal

Reform, 1991. március 1.
…Élpárt még az él párt?
Elek I., Ilkei Cs., Csapody M., Zsebők L. és Mile L. MDF-képviselők pártjukról, kormányról

Magyar Nemzet, 1991. március 13.
Nem fejeket követelünk, hanem jól működő frakciót
Interjú Csapody Miklóssal az MDF-en belüli viszályokról

Magyar Nemzet, 1991. április 9.
„Nem oldottunk meg semmit”
Az MDF-frakció egyéves munkájának kiértékelése, a képviselői munka hatékonysága, a képviselőcsoport működőképessége, interjú Csapody Miklóssal

Magyar Nemzet, 1991. április 23.
Beszámoltatják vagy meghallgatják a minisztereket? MDF-frakcióülés, visszahívják-e Csapody Miklóst a külügyi bizottságból, vezetők tevékenységének véleményezése

Magyar Nemzet, 1991. május 29.
Változatlanul szorgalmazzák Csapody visszahívását
Az MDF-képviselő a Zwack-ügyben túllépte a hatáskörét, visszahívás a külügyi bizottságból























Megjelent: Beszélő hetilap, 25. szám, Évfolyam 3, Szám 25


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon