Skip to main content

A leleplezés hatástalan

Vissza a főcikkhez →



Mindmáig megdöbbentő, hogy a leleplezések az SZDSZ–Fidesz 1990. január 5-i sajtótájékoztatója utáni napokban és a későbbiekben teljesen hatástalanok maradtak. Holott ekkor bizonyítást nyert, hogy

1. a hivatalos hatalom hosszú ideig úgy tárgyalt az ellenzékkel (kerekasztal), hogy lehallgatta az EKA megbeszéléseit, s ezeket az információkat a tárgyalások során fel is használta (erre Tölgyessy éppen a tárgyalások menete alapján rá is jött);

2. a megállapodásokat felrúgva az állambiztonsági szolgálat az alkotmány módosítását (a „demokrácia kikiáltását”) követően is megfigyelés alatt tartotta a demokratikus ellenzéki pártokat, különösen az SZDSZ-t és a Fideszt;

3. a tömeges iratmegsemmisítések következtében teljesen ellenőrizhetetlenné vált az állambiztonsági szolgálat működése;

4. az iratmegsemmisítés, „menekítés” a leleplezést követően vett csak igazán totális lendületet, sőt a III/I-nél, a felderítésnél csak ezt követően (január 8-án) indult meg.









Megjelent: Beszélő folyóirat, 9–10. szám, Évfolyam 7, Szám 8


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon