Skip to main content

Adatok a szövetségi megbízott jelentéséből

Vissza a főcikkhez →


Számok


A Stasi hivatásos munkatársai

(a Gauck-hivatal adatbankjában nyilvántartott személyek száma)                      kb. 153 500 fő

Nem hivatásos munkatársak

(hálózati személyek – 1988-ban)                                                                            109 000 fő

A Gauck-hivatalhoz került iratmennyiség                                             178 folyókilométer

Ebből megsemmisített, illetve megsemmisítésre szánt iratmennyiség     17 200 zsák (kb. 25 km)
Ebből rekonstruálhatatlan állapotban                                                                 kb. 6900 zsák

Fennmaradt nyilvántartó kartonok

A Stasi számára jelentőséggel bíró személyek

központi nyilvántartása (F 16 karton)                                                                      6 millió db
Fedőnévkarton (F 77)                                                                                            86 000 db
Objektumkarton (F 80 – konspiratív objektumok, lakások)                                     15 000 db
Ellenséges objektumok nyilvántartása
(F 17 – a nem szocialista, külföldön található
„ellenséges” intézmények és szervezetek                                                                  50 000 db

A Gauck-hivatalhoz beérkezett információkérések száma összesen
(1993. májusig)                                                                                                      1 768 784

ebből teljesítve                                                                                                           651701
elutasítva                                                                                                                      28246
Ebből közszolgálati intézmények személy ellenőrzési kérelme                                   1 014 567
Betekintést kér a személyére vonatkozó iratokba                                                        624 589
Teljesített iratbetekintési kérelem                                                                                  15 027

A Gauck-hivatal munkatársainak száma                                                                  2 975

A munkafolyamat

A kérelmező betekintést kér a személyével kapcsolatos iratokba:

1. A kérelem felülvizsgálata.
2. A kérelmező ellenőrzése: nem volt-e a Stasi hivatásos munkatársa.
3. Iratkutatás a hivatal központi nyilvántartásában, illetve a „vidéki” részlegekben.
4. A beérkezett információ értékelése: vannak iratok – nincsenek iratok – további kutatás szükséges.
5. A fellelt iratok az ügykezelőhöz kerülnek, az végigolvassa őket, és a másolatokon olvashatatlanná tesz minden olyan adatot, amelyeknek a megismerése az iratban szereplő „harmadik személy” személyiségi jogait sértené.
6. A kérelmező meghívást kap a hivatal olvasótermébe.
7. A kérelmező kívánságára a hivatal másolatot készít az iratokról. Ezt megelőzően azonban az ügykezelő újból ellenőrzi az anyagot, hogy a nyilvánosságra kerülő adatok ne sértsék harmadik személyek személyiségi jogait.
8. A kérelmező kívánságára a hivatal megkísérli az iratokban fedőnéven szereplő Stasi-munkatársak azonosítását. Az „áldozatok” számára az iratbetekintés és a másolatkészítés illetékmentes. A tudományos kutatók és a sajtó munkatársai minden iratot tanulmányozhatnak, amelyekben nincsenek személyi adatok. Tanulmányozhatók továbbá a közismert személyekre vonatkozó iratok is, kivéve azokat, amelyek magánéleti adatokat tartalmaznak.

















































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon