Számok
A Stasi hivatásos munkatársai
(a Gauck-hivatal adatbankjában nyilvántartott személyek száma) kb. 153 500 fő
Nem hivatásos munkatársak
(hálózati személyek – 1988-ban) 109 000 fő
A Gauck-hivatalhoz került iratmennyiség 178 folyókilométer
Ebből megsemmisített, illetve megsemmisítésre szánt iratmennyiség 17 200 zsák (kb. 25 km)
Ebből rekonstruálhatatlan állapotban kb. 6900 zsák
Fennmaradt nyilvántartó kartonok
A Stasi számára jelentőséggel bíró személyek
központi nyilvántartása (F 16 karton) 6 millió db
Fedőnévkarton (F 77) 86 000 db
Objektumkarton (F 80 – konspiratív objektumok, lakások) 15 000 db
Ellenséges objektumok nyilvántartása
(F 17 – a nem szocialista, külföldön található
„ellenséges” intézmények és szervezetek 50 000 db
A Gauck-hivatalhoz beérkezett információkérések száma összesen
(1993. májusig) 1 768 784
ebből teljesítve 651701
elutasítva 28246
Ebből közszolgálati intézmények személy ellenőrzési kérelme 1 014 567
Betekintést kér a személyére vonatkozó iratokba 624 589
Teljesített iratbetekintési kérelem 15 027
A Gauck-hivatal munkatársainak száma 2 975
A munkafolyamat
A kérelmező betekintést kér a személyével kapcsolatos iratokba:
1. A kérelem felülvizsgálata.
2. A kérelmező ellenőrzése: nem volt-e a Stasi hivatásos munkatársa.
3. Iratkutatás a hivatal központi nyilvántartásában, illetve a „vidéki” részlegekben.
4. A beérkezett információ értékelése: vannak iratok – nincsenek iratok – további kutatás szükséges.
5. A fellelt iratok az ügykezelőhöz kerülnek, az végigolvassa őket, és a másolatokon olvashatatlanná tesz minden olyan adatot, amelyeknek a megismerése az iratban szereplő „harmadik személy” személyiségi jogait sértené.
6. A kérelmező meghívást kap a hivatal olvasótermébe.
7. A kérelmező kívánságára a hivatal másolatot készít az iratokról. Ezt megelőzően azonban az ügykezelő újból ellenőrzi az anyagot, hogy a nyilvánosságra kerülő adatok ne sértsék harmadik személyek személyiségi jogait.
8. A kérelmező kívánságára a hivatal megkísérli az iratokban fedőnéven szereplő Stasi-munkatársak azonosítását. Az „áldozatok” számára az iratbetekintés és a másolatkészítés illetékmentes. A tudományos kutatók és a sajtó munkatársai minden iratot tanulmányozhatnak, amelyekben nincsenek személyi adatok. Tanulmányozhatók továbbá a közismert személyekre vonatkozó iratok is, kivéve azokat, amelyek magánéleti adatokat tartalmaznak.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 10 hét
10 év 10 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 14 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét