Skip to main content

Beszélő hetilap, 48. szám, Évfolyam 5, Szám 52

(Kotász Zoltán) - Vit László: [Olvasói hozzászólás és szerkesztőségi válasz]

Kornis Mihály: Vannak-e a szeretetnek határai?

F. Havas Gábor: Közhasznú kényszer

Eörsi János: Konstruktív farigcsálás

: Liberális világkonferencia

M. A. [Mink András]: Rajtunk a sor?

Zselju Zselev: A történelem csele

Zselju Zselev bolgár elnök előadása a budapesti liberális találkozón (részletek)

Mink András: „A szabadságvágy mindenütt él az emberekben”

Zádori Zsolt: A zászló és a lámpás

Az MSZP országos értekezlete után

Kőszeg Ferenc - Neményi László: Volt egySZER…

Beszélgetés Kasza László Leventével

solt: Arckép csata után

lt–zzs [Solt Ottilia–Zádori Zsolt]: Egy kicsit a médiáról / Lezsák és Boross kora / A savanyú szőlő esete

(nl) [Neményi László]: És mégis volt Jalta! / Az elnökválasztás nehézségei

Tálas Péter: „…És ez a lengyel dráma történelmi iróniája”

Beszélgetés Bronislaw Geremek professzorral

Tálas Péter: Kormányfő rövid pórázon

Gereben Ágnes: Egy posztszovjet úr az angol királynőnél

: Iszlam Abduganyievics Karimov

Kőszeg Ferenc: „Attól függ, ki használja…”

Beszélgetés Joachim Gauckkal

: Adatok a szövetségi megbízott jelentéséből

Jóföldi Zsuzsa: Tiszta papírügy

Kende Péter: Mit ígérhetnek a demokraták?

Elmélkedések a távolból – IV.

Kiss Ilona: „Mi most vándorlunk a pusztaságban”

Bulat Okudzsavával beszélget Kiss Ilona

Bán Zoltán András: Karneváli párttörténet

[Kisbali László]: Egyházak és a szekták

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon