Ha a kormány eddigi működését nem tartjuk kielégítőnek, akkor joggal vethető fel a kérdés: kit terhel ezért a felelősség? Az alkotmány alapján erre a kérdésre egyetlen válasz adható: az ország miniszterelnökét, Antall Józsefet! A miniszterelnök felelős azért, hogy többségében tehetségtelen politikusokból állította össze kormányát; hogy nem sikerült egy világos kormányzati koncepciót kidolgozni és a kormányzati prioritásokat felvázolni; hogy a miniszterelnöki apparátuson keresztül nem tudja a szakminisztériumokat hatékonyan ellenőrizni, a minisztériumok önálló életet élnek, a kormányzati kontroll teljesen hiányzik.
A miniszterelnök felelős azért, hogy többször engedte a kormányzati munkát különböző politikai kampányoknak alárendelni; hogy sorozatosan alacsony színvonalú előterjesztések kerülnek a parlament elé; hogy a közigazgatás reformját csak nemrég kezdték el; hogy nem épült ki a kormány korszerű információs rendszere; és hogy miniszterelnökként és pártelnökként nem tudta – mert lehet, hogy nem is akarta – megakadályozni, hogy Csurka István, az MDF rossz szelleme kiszabaduljon a palackból, mérhetetlen károkat okozva az országnak!
Antall József egyik legsúlyosabb tévedése, hogy azt hitte: pártján és a koalíción belül féken tudja tartani a szélsőséges erőket. Mára látványosan megbukott ez az elképzelés.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét