Skip to main content

Beszélő hetilap, 39. szám, Évfolyam 4, Szám 38

(Vargha Márton): [Olvasói levél és egy előterjesztés szövege]

solt: Vissza a palackba!

nwa [Nagy W. András]: Kormányfélidő / Ne bántsd a magyarszlovákot! / Felsőbb tagozatok

Neményi László: A kormány félúton, a parlamentarizmus tévúton

: Tölgyessy Péter (SZDSZ)

: Áder János (Fidesz)

: Hack Péter (SZDSZ)

lt [Solt Ottilia]: Vonzások és taszigálások

(kőszeg): Rendőr-internacionalizmus

up [Upor Péter]: Médiaháború

: „Gázemberek, tákárodjatok házá!”

Beszélgetés Molnár Attila 28 éves nyomdai dolgozó Fradi-szurkolóval

: Akarva vagy véletlenül?

Szlovákiai lapvélemények a Slovan–FTC meccs után

Solt Ottilia: Pótlólagos elmélkedések Kétegyházáról

Eörsi János: Vissza ’89-hez!

Révész Sándor - Solt Ottilia: Sikerült a pártot letaglózni

Interjú Pozsgay Imrével

Nagy W. András: Kitörés

Tüntet a kormánypárt

Magyar Elemér: Egri csínytevések

Langmár Ferenc: Csak úgy történik…

: Igazságunk tudatában…

Bauer Tamás: Új időszámítás

Köllő János: 12/XII. Összefoglalás

Gyurovszky S. László: Médiaháború pozsonyi módra

Berthold Kohler: A Nagy Testvér Árnyéka

Bányai Péter: Öngólzápor

Varga Andrea: Körbox

Tálas Péter: Ombuds(wo)man

Szabó Miklós: A Légionárius Állam győzelme és bukása

Galovicz János: Milyen legyen a magyar légierő?

Lásztity Péter: A villanyszámla mint nemzetiségi sajátosság

avagy lesz-e a nemzetiségeknek iskolájuk?

Révész Sándor: A váláspontok közelednek

Újabb fejlemények a szerbhorvát iskola ügyében

Török Monika: Bérfagyasztó…

Havas Fanny: „Búcsúzzanak egyelőre csak az urak…”

Koncz Zsuzsával beszélget Havas Fanny

Bikácsy Gergely: Hó, rózsa, tenger

Kálmán C. György: Sok könnyű darab

[Kisbali László]: Ez idő szerint Amszterdamban

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon