…egy Szaratov melletti faluban született 1958-ban, ma is Szaratovban él. 1985-ben mutatták be első színdarabját, 1988-ban jelent meg első elbeszélése a szaratovi Volga című folyóiratban. Legfontosabb kisregényei: Én – nem én; Isten hozott, új év; Kódolt állapotban; Az első második eljövetel; e három utóbbit 1994-ben jelölték az év legjobb orosz prózai művéért járó, tekintélyes Booker-díjra. Egyedül ő volt az, aki több művel is szerepelt a versenyben, és csupán Bulat Okudzsava Felfüggesztett színház című memoárját ítélte a zsűri jobbnak – sokak szerint érdemtelenül. (A szaratovi Volgát, amelynek ő az irodalmi vezetője, „vigaszágon” a Kis-Booker díjjal és 2500 fonttal jutalmazták.) Megnyerte viszont az I. Európai Drámaverseny első helyezését Cseresznyéskiskert című kétfelvonásos drámájával; ősbemutatója a németországi Kasselben lesz, ez év január 21-én.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 36 hét
8 év 9 hét
8 év 12 hét
8 év 12 hét
8 év 14 hét
8 év 14 hét
8 év 14 hét
8 év 16 hét
8 év 17 hét
8 év 17 hét