Skip to main content

Csanádi Judit (49) építész, díszlettervező

Vissza a főcikkhez →


2002
-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező szakának vezetője

2001 Jászai Mari-díj

1997-től a Team-pannon Kft. külső munkatársa

1991-től a kanadai Színművészeti Főiskola szcenikai szakán tanít

1991–93 a montreali Concordia University díszlettervező szakán tanít

1980 Banff School of Fine Arts, Kanada, Josef Svoboda-mesterkurzus

1976–78 a VÁTI tervezője

1976 BME, építészmérnöki diploma

Válogatott színházi munkák:

2000 Bárka Színház, Budapest (Versekkel kártyázó szép hölgyek; Amalfi hercegnő)

1997–99 Új Színház, Budapest (Shakespeare: Othello; Büchner: Woyczek)

1993–2001 Nemzeti Színház, Győr, (Hegedűs a háztetőn; Verdi: Otello; Csehov: Három nővér)

1980–93 között Emil és a detektívek; Lepkék a kalapon; Comedie barbares

1978–80 Magyar Állami Bábszínház, Ország Lili asszisztense (Gogol: Az orr)



























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon