Vissza a főcikkhez →

1910: Négy brit függő terület egyesüléséből létrejön a Dél-afrikai Unió.

1912: Megalakul az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC), a faji elkülönítés elleni harc későbbi fő ereje.

1948: A Nemzeti Párt hatalomra kerül.

1950: Elfogadják az apartheidrendszer támaszát jelentő alaptörvényeket a fajok szétválasztásáról, a fehér kisebbség kizárólagos földtulajdonáról.

1952: Belső „útlevelet” vezetnek be a színes lakosság mozgásának korlátozására.

1960: Sharpeville – a színes bőrű lakosság tüntet a korlátozó intézkedések ellen. A rendőrsortűz következménye: 69 „színes” halott. Betiltják a fehér uralom ellen küzdő ANC-t és a Pánafrikai Kongresszust.

1960: Dél-Afrika köztársasággá alakul, és elhagyja a Brit Nemzetközösséget.

1964: Börtönbe zárják Nelson Mandelát, az ANC egyik vezetőjét.

1960-as, 70-es évek: Bantusztánokat hoznak létre a színes bőrű lakosság számára.

1976: A Sowetóból induló megmozdulások átterjednek más, feketék lakta városokra. A rendőrség fellépésének „eredménye”: több száz halott.

1976–81: A bantusztánok közül többet „függetlenné” nyilvánítanak (Transkei, Venda, Ciskei).

1978: Pieter Botha miniszterelnök kormányra lép.

1983: Megalakul az apartheidellenes Demokratikus Egységfront (DDF).

1984: Botha alkotmányreformot hirdet, fajok szerinti parlamentet vezet be, áttérnek az elnöki rendszerre. Az első elnök maga Pieter Botha.

1985: Eltörlik azt a törvényt, amely tiltja a különböző fajok közötti házasságkötést.

1989: De Klerket elnökké választják. A strandokon szabad a „vegyes fürdőzés”.

1990: Legalizálják az ANC-t; szabadon engedik Nelson Mandelát, feloldják a rendkívüli állapotot.

1991: Megszüntetik az apartheidtörvények többségét.

• Külföld