Skip to main content

Iszlám – muszlim – mohamedán

Vissza a főcikkhez →


Az iszlám (jelentése: alávetés Isten akaratának) követőinek többféle elnevezése ismeretes. Ezek közül nyelvileg és tartalmilag isleghelyesebb a muszlim. (A magyar sajtóban esetenként előforduló mozlim hibás, hiszen a vallás sem izlám, hanem iszlám.) A francia alapján használatos még a muzulmán. Az iszlám világon kívül (esetenként az iszlám világban is) használják a mohamedán elnevezést is, amit maguk a muszlimok kifogásolnak. Mohamed (Muhammad) ugyanis csak egy ember volt (még ha a próféták legkiválóbbika is), az iszlám alapelve pedig Isten (Allah) kizárólagossága, tehát Allah, nem pedig Mohamed az, akit követni kell, ezért nem helyes az elnevezést egy ember nevéhez kötni. Az iszlámban nincs is „közvetítő” (papság) Isten és az emberek között, mindenki közvetlenül Istennel áll kapcsolatban.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon