A Népszava tavaly januárban közölte annak a hangfelvételnek a szövegét, amely szerint 2000 májusában a földművelésügyi minisztérium tulajdonában álló Agrárinnovációs Kht. irodájában öten egyeztettek arról, miképpen juttassanak el hárommillió forint kenőpénzt Torgyán Attilának, az akkori agrárminiszter fiának. A pénz átadásával egy állami támogatás elnyeréséhez remélt közbenjárást a magánszemélyek által alapított Agropark Kht. A felvétel tanúsága szerint a pénzzel el is indult a Torgyán család bizalmasaként emlegetett Benczéné dr. Tóth Judit ügyvéd, akit egyébként a Kisgazdapárt delegált az ÁPV Rt. felügyelőbizottságába.
Az ügyben befolyással való üzérkedés miatt rendeltek el nyomozást. (Efféle bűntettet az követ el, aki – arra való hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol – magának vagy másnak előnyt kér, illetve elfogad, ami a törvény szerint alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény már az előny kérésével vagy elfogadásával megtörténik, nem szükséges hozzá a tényleges befolyásolás.) Elsőként Benczéné dr. Tóth Judit lett gyanúsított, nem sokkal később pedig Torgyán Attila is – aki akkor követte volna el a bűncselekményt, ha ténylegesen azt a látszatot keltette volna, hogy befolyásolni tudja a döntést. Több hónapos nyomozás után a hangfelvételt készítő Deésy Gézát is meggyanúsították, bűnsegédként elkövetett befolyással való üzérkedéssel.
Mára már megszüntették a nyomozást Torgyán Attilával szemben, ám a kazettaügy további négy gyanúsítottjával szemben – akik résztvevői voltak az ominózus megbeszélésnek – befolyással való üzérkedés alapos gyanúja miatt vádemelési javaslattal élt a rendőrség. A vádlott padjára kerül tehát Mittelmayer Ferenc, az Agropark Kht. ügyvezetője és felesége, az ügyet kirobbantó Déesy Géza, valamint Benczéné dr. Tóth Judit, aki elismerte, hogy átvette a pénzt. Ám mivel vallomása szerint – amit az érintett is megerősített – azt nem adta tovább Torgyán Attilának, az utóbbi elleni vádemelési javaslathoz nincs elég bizonyítékuk a nyomozóknak, ezért már meg is szüntették az eljárást.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét