Krausz Jenő

Vissza a főcikkhez →

A 157 milliós Oroszországban évi mintegy 3 millió bűncselekményt követnek el. A 10 milliós Moszkvában tavaly 1800 gyilkosság történt. A közhangulatot jól jellemzik az éttermek, szórakozóhelyek reklámjai: „Míg nálunk vacsorázik, garantáljuk Ön és gépkocsija biztonságát.” A vagyonvédő, biztonsági szolgálatok tevékenységét 1992 óta törvény szabályozza Oroszországban, de az igazi biztonságot még ma is a védelmi pénzek pontos kifizetése jelenti a területileg illetékes maffiának.

A működési engedélyeket kiadó BM szerint ma 4,5 ezer vagyonvédelmi és biztonsági szolgálat működik Oroszországban, tagjaik közül mintegy 20 ezren fegyverviselési engedéllyel is rendelkeznek. A vagyonőrök és magánnyomozók nagy része egykor hivatásosként dolgozott a többször átszervezett KGB vagy a BM nyomozó apparátusában. A törvény szerint, ha minimum 3 évet eltöltöttek a szerveknél, nincs szükség jogi végzettségre vagy a BM egy hónapos – több százezer rubelbe kerülő – speciális tanfolyamának elvégzésére ahhoz, hogy a fegyverviselésre is feljogosító engedélyt megkaphassák. A jelölteknek fizikailag és szellemileg egészséges, 21. életévüket betöltött, büntetlen előéletű állampolgároknak kell lenniük. Kizáró ok a folyamatban lévő büntetőeljárás, de az is, ha valakit korrupció vádjával fegyelmi úton távolítottak el a BM-től. Aktív rendőr vagy hírszerző nem kaphat engedélyt, sőt azok sem, akik a magánnyomozói-vagyonvédelmi tevékenység felügyeletével foglalkoztak a felmondásuk előtti egy évben.

A 3 évre kiadott engedély birtokosa adatokat gyűjthet polgári peres ügyekben, és üzleti információkat szerezhet be, kutathat eltűnt személyek és vagyontárgyak után, sőt bűnügyben is nyomozhat, ha felkérik rá. Ebben az esetben 24 órán belül köteles tevékenységéről tájékoztatni az üggyel hivatalból foglalkozó kollégáit is. A vagyonőrök őrizhetnek objektumokat, védhetnek személyeket, sőt nagyobb tömegrendezvényeken a hivatásosokkal karöltve rendészi feladatokat is elláthatnak.

A magánnyomozók munkájuk során készíthetnek fotó-, video-, hangfelvételeket, operatív kommunikációs rendszereket használhatnak. Igaz, épületekben, szolgálati helységekben csak előzetes engedély birtokában készíthetnek kép- és hangfelvételeket, a magánlakást, a telefon- és a levéltitkot pedig nekik is kötelező tiszteletben tartani, legalább annyira, mint állami kollégáiknak…

A vagyonvédelmi, biztonsági szolgálatok feladataik ellátásához speciális kényszerítő eszközöket (pl. bilincs), lőfegyvert is igénybe vehetnek. A pénzszállítók legnagyobb bánatára tavaly ősz óta már nem használhatnak géppisztolyt, amit a fegyverekről szóló törvény katonai fegyvernek nyilvánított, így maximum karabéllyal felfegyverkezve végezhetik munkájukat. A fegyverhasználatot mindkét munkával kapcsolatban szigorúan szabályozza a törvény. Nem használhatnak fegyvert, illetve kényszerítő eszközöket terhes nőkkel, általában nőkkel szemben, rokkantak és fiatalkorúak ellen sem vethetőek be ezek az eszközök. Az esetleges fegyverhasználat után azonnal értesíteni kell a rendőrséget, sebesülés, illetve halál esetén pedig az ügyészséget.

A BM visszavonhatja az engedélyt, ha a cég vagy a magándetektív nem tett eleget adófizetési kötelezettségének, vagy ha a törvényben tiltott magatartást tanúsít. Például bűncselekménnyel kapcsolatos információt titkol el az igazságügyi szervek elől, vagy a megszerzett információkat ügyfele érdekeivel ellentétben használja fel.

A törvény lehetővé teszi, hogy a már működő vállalkozások saját védelmük érdekében őrző-védő alvállalkozásokat létesítsenek, igaz, ezek az alvállalkozások csak saját cégükről gondoskodhatnak, külső megrendelésre nem dolgozhatnak. A biztonsági szolgálatok és az állami szektor együttműködésének jó példája volt a tavaly december eleji, a volt KGST-palota előtt megrendezett álarcosbál. A Jelcinnel egyre inkább ellentétbe kerülő moszkvai főpolgármestert támogató „Moszt” csoport elnökének testőrségét inzultálták ismeretlen álarcos kommandósok. A „magánhadsereg” védelmére siető moszkvai rendőri alakulatoknak sem sikerült elbánni az álarcosokkal. Csak néhány nap múlva derült ki, hogy a „támadók” az elnöki testőrség emberei voltak. Ez utóbbi szervezet egyébként az Izvesztyija szerint arra is feljogosítva érzi magát, hogy – törvénytelenül – fegyverviselési engedélyeket adjon ki „barátainak”. A magánszektor valamivel többet tud fizetni vagyonőreinek, nyomozóinak, mint az alig az orosz 370 ezer rubeles átlagfizetés fölötti 400-500 ezer rubeles állami illetmények. A hivatásosok szerint ez a viszonylagos „jólét”  sem elegendő egykori kollégáiknak. Több esetben bizonyíthatóan ők adták a tippeket egy-egy rablásnál az alvilágnak, sőt volt olyan eset is, amelynél tevékenyen részt vettek az akcióban.

• Gazdaság és társadalom