Skip to main content

A létminimum alatt

–Solt–: Fizetőképes kereslet

Budapesti kilakoltatások 2.


A Budapesten foganatosított kilakoltatások áldozatai legtöbbször most is az önkényes lakásfoglalók. Az alábbi eset még alighanem kuriózum, ám meglehet, hogy a közeljövőben nem is lesz olyan ritka. A tulajdoni átalakulás előtti utolsó pillanatban a budapesti bérlakás ázsiója nagyot nő, s a jó üzlet reménye merész lépésekre sarkallhatja a lakáshivatalokat.

F. P.-né 25 évnél is régebben lakik egy Lenin körúti, tágas, első emeleti, kétszobás, utcára néző lakásban. 1982 óta ő a főbérlő. Kétségtelen, nem a háztulajdonosok álma az ilyen: ’82 óta eléggé lecsúszott.


S: Performance


Egy szabad demokrata polgártársnő szociális performance-ot mutatott be szombaton az Építők Rózsa Ferenc Kultúrháza előtt. Felragasztotta két legutóbbi táppénzes papírját (4–4000 Ft-ról szóltak) egy táblára, s ezzel kiült koldulni az MSZMP-kongresszus résztvevőitől. Az érdeklődő járókelőket tiszteletteljesen elhessentette, mondván, hogy ő az MSZMP-tagok szociális érzékenységére kíváncsi. 4 óra alatt 82 Ft-ot kapott, a legnagyobb címlet egy húszas volt. Eközben a küldöttek 1 (egy) ebédet és 1 (egy) uzsonnát fogyasztottak el. (Vö.

E. J. [Eörsi János]: Sátoralja–új–hely a Parlament előtt


A békásmegyerieket – akikről múlt számunkban írtunk – új sátorozók váltották föl a Parlament előtti gyepen. Nem is akárkik: Szignár János postás, aki délutánonként jár szolgálatba, s ilyenkor a sátrára tűzött NE ZAVARJÁTOK OTTHONOMAT! felirattal demonstrál, továbbá Rostás Sándor, a Csövi, a decemberi, EMKE-aluljárói hajléktalan tüntetés szervezője, ama küldöttség oszlopos tagja, amely Bielek József főpolgármesterrel tárgyalt az első tömegszállás birtokbavételéről.

Matern Éva: Kilakoltatás Budapesten is van!

(első rész)


A kilakoltatás dokumentumai és a kilakoltatásokról szerzett tapasztalataink a fővárosnak abból a kerületéből származnak, ahol 1987-ben tömegesen lakoltatták ki az önkényes lakásfoglalókat. Ebben a kerületben – amely Budapest egyik legrégibb munkáskerülete – igen sok a rossz állapotú, komfort nélküli szoba-konyhás lakás és szükséglakás. E lakásoknak a jelentős része hosszú évekig üresen áll, vagy mert senki nem fogadja el azokat, vagy mert az IKV a minimálisan szükséges felújítási munkákat sem képes elvégezni.

–t–a [Solt Ottilia]: Folytatásos szomorújáték a fővárosi hajléktalanokról

(2. rész)


Feltehetően a legszorgalmasabb napilapolvasók sem hasonlították össze a Fővárosi Tanács két kicsiny közleményét, mely egymástól jó két hétnyi távolságban látott napvilágot. Az elsőből (fogalmazványa december 22-én született, Ceausescu lemondása után fél órával, s december 29-én került a Népszabadságba) a hajléktalanok súlyos problémáinak megoldására valamilyen induló lépés látszik kirajzolódni.

„Alapítvány a hajléktalanok megsegítésére

A társadalmi szervezetek alapítványt hoznak létre és gondozási központot állítanak fel a hajléktalanok problémáinak orvoslására.




F. Havas Gábor: Hány ember fér el egy szobában?


Dr. Pető például megragadta az alkalmat, és vázolta a város forradalmian új cigánypolitikai koncepcióját. Imígyen: „Döntés született arról, hogy a cigányok részére egy bizonyos számú alacsony komfortfokozatú lakást építenek a Zsigmondi utca környékén, és ez a döntés most már végrehajtásra vár. Egyértelmű tény, hogy ide kellett vezetnie az útnak. Ezek a személyek összkomfortos belvárosi lakást kaptak, olyan ugrást jelentett az életükben, hogy ezt nem bírták kompenzálni, és bizony rendkívüli kárt tettek magában a lakásban is, és nem is tudtak beilleszkedni.

Lakatos László Nándor: Karácsonyi kilakoltatások


Benczúr utca 47. Az egykori Liget Szanatórium. A házon tábla jelzi, hogy 1919. január 27-én itt halt meg Ady Endre. Bent lepusztult „régi dicsőség”. A szecessziós korlátok elrozsdáltak; lehullottak, romokban a stukkódíszek, mocsok és sötétség ebben a huzatos házban. És ráadásul az alagsor, egykori konyhák vagy mosóhelyiségek. Most minden helyiség lakás. Az egyiken üvegajtó, a másikon lambériás, már-már… És akad még régi ajtó is, hámló, zöld festékkel. A lakásokkal szemben nyitott vécé s egy szekrény, konyhai alkalmatosságoknak.

Solt Ottilia: „E sok gyomor hogyan emészthetné meg a tanács kegyelmét”*


Hol volt azelőtt ez az ismeretlen méretű tömeg, amely a tél beálltával úgy ellepte a pályaudvarok jól-rosszul fűlött csarnokait, hogy a MÁV elszánta magát az intézkedésre? Természetesen – mint köztudott – be akarta zárni a pályaudvarokat. Elvégre a pályaudvar nem szálloda. Ez a rend, és REND-nek kell lenni.

Honnan jöttek?

Szóval hol volt ez a tömeg? A rendőrség eltakarította szem elől, ahogyan sokan, igen sokan most is elvárnák tőle.




F. Havas Gábor: A csenyétei helyzet


A magyar nagyvárosokban az aládúcolt ingatlankezelő vállalatok gyámságától roskadozó, málló vakolatú bérházak, elslumosodott hajdani munkáskolóniák, lovassági kaszárnyákból, megüresedett vágóhidakból, raktárépületekből kialakított, egykori munkatáborok barakkjaiból létesített nyomortelepek környékén időről időre újabb és újabb vedlett ruhájú, valószínűtlenül sovány, izgatottan hadonászó embercsoportok tűnnek fel. Az ott élők nem értik, honnan a kétségbeesett agresszivitás, amellyel letörnek minden lakatot, felfeszítenek minden zárat, és birtokba vesznek minden lakható négyzetmétert.

Solt Ottilia: Magyar maffia


Egyszer csak arra ébredtünk, hogy Magyarországon van szervezett alvilág. Egymást követik a fegyveres rablások, s ha nem tesszük azonnal ütőképessé a rendőrséget, félő, hogy még szervezettebbé válnak az elkövetők, növekszik a fegyveres támadások, rablások száma. Legalább 30%-kal kell növelni a rendőrség költségvetését, s azonnal másfélszeresére a közrendőri béreket – mondja dr.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon