Skip to main content

A létminimum alatt

Az újpesti létminimum 1991. március 1-jei árakon




Létminimum 1991. január 27-i árakon


Az Újpesti Családsegítő Központ ismét nyilvánosságra hozza létminimum-számítását Az új összegek családtípusonként


  • Tovább

    • A Menhely Alapítvány


    Pontosan egy éve nyílt meg az első fővárosi hajléktalanmenhely az isten szabad ege alatt élők Blaha Lujza téri aluljáróban rendezett, napokig tartó demonstrációjának nyomására. A történetet 1989-es karácsonyi próbaszámunkban írtuk meg.



    A Beszélőt sok vád és bírálat éri azért, mert rendszeresen (többek szerint rögeszmésen) oldalakat szentel a társadalom margóján élő csoportoknak. Tudjuk, hogy a téma nem népszerű, egyeseket irritál, másokat untat.

    T. Zselensky Péter: Kilépettek és kitaszítottak


    Vagyis az úgynevezett „hajléktalanok”. Nem gúnyból és nem is meg nem értésből tettem idézőjelbe a fenti, manapság meglehetősen sokat hallott kifejezést, hanem azért, mert nem fedi teljesen az általa jelzett embercsoport néhány jellegzetességét. Mert az igaz ugyan, hogy az említettek sorsa közös abban, hogy mindannyian az utcán, a pályaudvarokon és más, konszolidáltnak vagy akár emberinek nem nevezhető „szálláshelyeken” töltik éjszakáikat, de igaz az is, hogy e rétegen belül igenis meg kell különböztetnünk több, egymástól igencsak eltérő csoportot.

    Csarnai Attila: Öreg a zsámlin


    Csupaősz, szakállas, toprongyos, szakadt bakancsot viselő öregember ül egy zsámlin a Nyugati pályaudvar nagycsarnokában, szerda éjjel. Arra vár, hogy a köjálosok előbb a fertőtlenítőbe, majd kórházba szállítsák. Szótlanul mered maga elé, még a fejét sem mozdítja.

    Ez volt az az éjszaka, amikor minden előzetes jel arra mutatott, hogy a hajléktalanokat végleg eltávolítják a pályaudvarokról.


    efhá, F. Havas Gábor, lt– [Kőszeg Ferenc, Nagy W. András, nwa, Solt Ottilia], –szeg: Mesterporszívózók és szellemvasút


    Miközben a Belügyminisztérium a rendőrség segítségével újabb meg újabb nagy és közepes akciókat szervez az utcák és terek jogtalanul itt tartózkodó külföldiektől és engedély nélkül árusítóktól, valamint bűnöző elemektől való megtisztítása érdekében, a MÁV is meg-megújuló erőfeszítéseket tesz a pályaudvarok rendeltetésszerű használatának helyreállításáért. Az első összehangolt hadműveletre október 15-én került sor (a stratégiai előkészítést nem számítva), ez kéthetes fegyverszünettel végződött.

    –eö– [Eörsi János]: Sufni Soroksáron


    Lakhelyén, írjuk, mivel Bakosék jóhiszeműen bár, de jogcím nélkül lakják a nagyobbik szobát a másfél szobás, összesen 51 négyzetméter alapterületű tanácsi lakásban. Február 15-én a bíróság felbontotta eltartási szerződésüket Borbély Pál nyugdíjassal, a félszoba lakójával; az ítélet szerint a volt eltartottnak kell gondoskodnia másik lakásról. A felbontást az öregúr kérte, főleg arra hivatkozva, hogy Bakosné rosszul főz. Bakosék szerint az öregúrban mostohafia szította az elégedetlenséget.

    Morvay Bea: A búcsú


    Tudom, az önkormányzati választások első fordulója után nem illik a régi rendszer tanácsi apparátusát szidni, a döglődő oroszlánt rugdosni. Hogy mégis ezt teszem, az csak a kilátástalanság, a bizonytalanság miatt van, mely abból adódik, hogy semmi jelét nem látom annak, mi változás várható.

    De mi is történt 1990. szeptember 27-én a Tűzoltó u. 80-ban? A nap ugyanúgy indult, mint az elmúlt 8 hónap mindegyike.


    Segélyesély


    – A rendszeres szociális segély folyósításáról egy 1969-es rendelet intézkedik. Adható: munkaképtelenség, 67%-os munkaképesség-csökkenés esetén vagy nőknél 65 év, férfiaknál 70 év – vagyis 10 évvel a nyugdíjkorhatár – fölött. (A férfiak adagos életkora 1988-ban 65,11 év.) A munkaképtelenségen kívül a tartásra kötelezett hozzátartozók hiányát is feltételül szabja meg a rendelet. Összegét a mindenkori özvegyi nyugdíjminimumhoz köti (1990. augusztus 1-jétől ez 4400 Ft).

    – „Rendkívüli szociális segélyben lehet részesíteni azt a 18.


    Mezei György: Segélyreform


    Jelenleg a főváros költségvetésének 1,25 százalékát költi segélyezésre.

    Blogok

    „Túl későn jöttünk”

    Zolnay János blogja

    Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

    Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

    Tovább

    E-kikötő

    Forradalom Csepelen

    Eörsi László
    Forradalom Csepelen

    A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

    A „kieg” ostroma

    1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

    Tovább

    Beszélő a Facebookon