Skip to main content

Beszélő

MIÉP toplista


A MIÉP pártlistán kapott szavazatainak 45%-át a fővárosban adták le. 15 fővárosi jelöltje közül senki nem kapott 4%-nál kevesebbet. A MIÉP legsikeresebb jelöltjei:

1. Budapest 17. választókerület, XI. kerület: Fenyvessy Zoltán, 7,77%.

2. Budapest 2. választókerület, II. kerület: Balczó Zoltán 6,56%.

3. Budapest 4. választókerület, III. kerület: Németh Bálint 5,95%.

4. Hajdú-Bihar 7. választókerület, Hajdúszoboszló: Szabó Lukács, 5,45%.

5. Budapest 18. választókerület, XII. kerület: Kováts Tibor, 5,41%.

6. Budapest 7.












Budapesti listás szavazatok az összes listás szavazat százalékában


MDF                           25,29%

MSZP                         21,16%

SZDSZ                       20,89%

Fidesz                &nbsp






Kőszeg Ferenc: Kormányzásra ítélve


Tizennégy hónappal a választások előtt az SZDSZ vezetése közreadta a majdani választási kampány kereteit meghatározó kettős jelszót: Legyőzni az MDF-et, megelőzni az MSZP-t! Május 8-a bebizonyította, az SZDSZ ügyvivői jól mérték fel, hogy a társadalom alapvető igénye az MDF-kormány leváltása. A leváltást az SZDSZ, az MSZP, az ellenzéki sajtó, de a közvélemény túlnyomó többsége is úgy értette, hogy az MDF-nek nem lehet helye a választások után létrejövő koalícióban.

F. Havas Gábor: Flaszteren tenyésző népi gondolat

Ki kit támogat?


A jelentős ingadozások viszont lehetővé teszik az egyes pártok stabil szavazóbázisának kitapogatását: azok, akik a mélyponton is rájuk szavaznak, feltételezhetően már nemigen pártolnak el tőlük. Most az MDF került ilyen helyzetbe, hiszen az első forduló nagy vesztesei vitathatatlanul a magyar demokraták. Hogy eldönthessük, elsősorban mely társadalmi csoportok tartottak ki a bajban is mellettük, figyelembe kell venni a szavazatarányok területi szóródását és ezek időbeli változásait.

Ki kit támogat?


A parlamenti választások első fordulójának legfontosabb tanulságai az országos összesítő adatokból is világosan kiolvashatók. E tekintetben az eddigi elemzéseket legfeljebb azzal egészíthetjük ki, hogy a magyar választópolgárok magatartását 1990 óta két egymásnak ellentmondó jellegzetesség határozza meg. Egyfelől nagyfokú bölcsességről téve tanúbizonyságot gondoskodnak egy egészséges parlamenti pártstruktúra kialakításáról és fenntartásáról.

Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia: Miért bukik meg a kormány?


Homage

1989–90 fordulóján a közvélemény úgy vélte, az első szabadon választott kormány osztályrésze csak a bukás lehet. Soares portugál államelnök budapesti látogatása során megbocsátóan legyintett, amikor egy szabad demokrata képviselőjelölt fejtegetni kezdte, hogy a négy évtizedes diktatúra után Magyarország olyan helyzetben van, mint Portugália volt a Salazar-rendszer után.


Neményi László: A nép választása

Neményi László


Igen, még lesz egy második forduló is, amely módosíthatja az első forduló eredményei alapján elénk vetülő képet. De sok minden már az első fordulóban eldőlt. A „keresztény-nemzeti” koalíció csúfos vereséget szenvedett: tényleg elhúznak tehát… Az MSZP rövidke négy évet töltvén a politikai karanténban, diadalmasan visszatért, biztos, hogy a következő választásokig meghatározó politikai erő lesz, és még az is félő, hogy olyan hegemón helyzetbe kerül, ami a magyar politikai rendszert szabadon választott egypártrendszerré torzítja.

Leváltóláz

Kuncze Gábor és Tardos Márton „kormányzásra készülőben”


Nem fontolgatják-e esetleg a listakapcsolást a liberális pártok? Ezzel valószínűleg több esélyük lenne az MSZP legyőzésére.

Kuncze Gábor: Nem fontolgatják. (…) Olyan a magyar választási rendszer, hogy az első fordulóban a pártoknak külön kell megméretniük magukat ahhoz, hogy kiderüljön… melyiknek mekkora a támogatottsága. A kapcsolt listát előre kellene összeállítani, előre pedig nem lehet megmondani például, hogy a Fidesz vagy az SZDSZ jelöltjei kerülnek-e túlsúlyba a lista elején.


Eörsi János: A deficit sodrásában


Hogy pontosan hol mozog, arról Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke nem adhatott tájékoztatást, mivel a pénzforgalmi (szakszóval cash flow) mérleg „nem publikus”. De ne is azonosítsuk a fizetési mérleggel, mivel az év eleji pénzforgalom egyaránt fedhet tavalyi és idei ügyleteket, nem tudni például, hogy egy-egy idén kifizetett importtétel netán nem tavaly jött-e be. Az időbeli elhatárolás a külgazdasági minisztérium tiszte; amíg tőle nem kapja meg az MNB a külkereskedelmi mérleget, addig a fizetési mérleget sem ismerhetjük.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon