Játéktér

Mázsa Péter: Irak mint alkalom


A terrorizmus leküzdése Kis János szerint eredendően a demokratikus államok feladata. Ezért úgy lenne helyes, ha a probléma megoldását az Egyesült Államok mint a messze legerősebb állam nem egyedül kísérelné meg. A megoldást a demokratikus államoknak olyan, morálisan megalapozott, azaz demokratikus közösségére kellene bíznia, amelynek ő maga is részét képezi (Kis János: Az iraki lecke. Népszabadság, június 19.).

Kis Jánosnak a világ kívánatos igazgatásáról cikkében felvázolt képe, a demokratikus államok demokráciája rendelkezik előzményekkel a filozófiatörténetben.


Kun István: Az alamuszi napszám

Részlet egy szociográfiából


Nyírmihálydiban a vasút mellett működik a Napkert Kft. konzervgyára. Ez 2003 óta családi vállalkozás, és a céget Berei Mihály vezeti. Tavasszal a CSERFOOD-tól megvették a nyírlugosi konzervüzemet is – amely adásvételhez az APEH-nek is hozzá kellett járulnia, mert az eladónak komoly adótartozása van –, ott most tárolókapacitást alakítottak ki. A gyártás Nyírmihálydiban folyik.

Az üzleti cél zöldség- és gyümölcskonzervek előállítása.


Karácsony Tamás: Új barázdát szánt

SAPARD: életképek a magyar közigazgatás hétköznapjaiból


Az Európai Unió kormányfői az 1997-es luxemburgi csúcstalálkozójukon hozták először nyilvánosságra az AGENDA 2000 nevű dokumentumot, amelyben többek között arról is határoztak, hogy a közismert PHARE-segélyek mellett újabb segélyeket fognak folyósítani a tagjelölt országoknak.

William Totok: Történelmi összefonódások

Szélsőjobboldaliság és revizionizmus Romániában


Az 1945 előtti időkből származó szélsőjobboldali gondolkodás és a nemzeti-kommunista államideológia összefonódása a legszembetűnőbben az 1943-as születésű költő és publicista, Adrian Paunescu által vezetett Flacara-kör[1] nyilvános rendezvényein mutatkozott meg.

A kör az azonos című folyóiratról kapta a nevét, melynek 1973-tól kezdve Paunescu volt a főszerkesztője. Ugyanebben az évben alakította az irodalmi kört is.


Bányai Péter: Pacepa: a történelem bizalmasa


Pacepa újra felbukkant. Rövidesen visszaszerzi tábornoki rangját Romániában (hogy milyen tábornok, nem tudom: katona nem volt, a Securitate, azt hittem, megszűnt), nyugdíjat kap, elkobzott vagyonát is visszakapja.

Cikket írni személyéről, tevékenységéről első látásra felesleges, hiszen hírneve mesterséges úton született, bűnei is, érdemei is – ha egyáltalán léteztek – banálisak.


Sáska Géza: Fogy a magyar: sokba van ez nekünk

A népességcsökkenés és az önkormányzati finanszírozás válságáról a közoktatásban


„Többnyire oly tárgyakról beszélve, melyek nekünk
a legérdekesebbek, untatunk másokat leginkább.”[1]
Eötvös József



A közoktatás másfél évtizede egyenletes növekedési pályára állt: egyre hosszabb ideig maradnak a gyermekek a közoktatási rendszerben, egyre nagyobb programkínálattal állnak elő az iskolák, egyre költségesebb a rendszer. Az iskoláskorú népesség csökkenése oly mértékű, hogy az oktatási szolgáltatás bővülésének üteme napjainkban korlátokba ütközik.


A politika mint erkölcsi probléma

Vita Kis János könyvéről


Az Élet és Irodalom 2004. június 4-én mutatta be Kis János A politika mint erkölcsi probléma című könyvét. Huoranszki Ferenc* bevezető előadása után három további felkért hozzászóló mondta el a véleményét, benyomásait a könyvről: Ambrus-Lakatos Loránd, a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének tanára, Miklósi Zoltán, az Eötvös Károly Intézet kutatója és Horkay Hörcher Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára.

Borsányi András: A védtelen ország


A felelős magyar biztonságpolitikusoknak egy olyan ütőképes magyar hadsereget kell létrehozniuk, amely hazánk védelmének ellátására is képes.

Az aktuális kormány állandóan a Magyar Honvédségben zajló sikeres reformokról beszél, de a szakértők tudják, hogy a reform elmaradt. Gyakorlatilag el sem indult. Védelmi költségvetésünk felhasználása nem hatékony, Európában egyedülálló módon alig pár ezer fő a bevethető katonák száma, miközben a honvédség lényege elvész egy értelmetlenül hatalmasra duzzasztott vízfejben.


Bányai Péter: Történelemhamisítók és pénzmosók baráti társasága


Talpes, Treptow, Watts – és Tender. Az „Iliescu-korszak” e négy, a titkosszolgálatokhoz meglehetősen szorosan kötődő személyének tevékenykedése révén e korszak néhány fontos jelenségét kívánom bemutatni. Azt a hetvenes évektől szövődő kapcsolati hálót, amelyet a máig élő személyes viszonyok, a bizalom, a barátság, a cinkosság és ugyanakkor a kölcsönös zsarolás tart egyben, és amely nagymértékben befolyásolja a mai hatalmi viszonyokat. Írásomban négyük munkálkodása bemutatásával jellemzem, mennyit ér a diktatúrában (és titkosszolgálati berkekben) kialakult barátság manapság is.

Bakó Dorottya: Trident mindenáron

A Krisztus-ábrázolás hagyománya és Mel Gibson Passiója


Ne csinálj magadnak faragott képet! – Mózes kőtábláján másodikként állt a parancs – megelőzve az ölés és lopás tilalmát –, melyet követve a zsidók soha nem ábrázolták Istent. Hasznos parancs volt, mert ennek következtében a kánaánita népek közé ékelődött zsidóság vallásgyakorlata látványosan különbözött szomszédaiétól. A tilalom azonban akkor is fennmaradt, amikor eltűntek a bálványimádó keleti kultuszok, s amikor a mózesi előírások legtöbbjét már a vallástörténet lomtárába lökték a hívők.