Skip to main content

Beszélő folyóirat, 2012. április–május–június, Évfolyam 17, Szám 4

Vers
Szálinger Balázs: Verecke
Folyamatos jelen
Neumann Eszter - Zolnay János: „Ahol nincs véleménynyilvánítási szabadság, ott tanszabadság sincs”
Szüdi Jánossal, az egykori Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkárával Neumann Eszter és Zolnay János beszélgetett
Révész Sándor: Áderdűlő
Ádám Zoltán: Istvánffy, Chávez és az oligarchák
Játéktér
Kozák Gyula: A szabadság szigetei, azok lakói és a likvidátorok – a hetvenes években
Pál Attila: SzoMALI: sivatagi tragédia
Bernáth Gábor: Bulvár
A média romaképének változása
Kultúra
Margócsy István: Húsz év legizgalmasabb könyvei
Spiró György Fogság című regényéről a szerzővel Margócsy István beszélgetett
Halmai Tamás: Kígyó, angyal, szerelem
– történetek a pizsamazsebből –
Magyar Csaba: Heki szerencséje
Jónás Tamás: Hűtlen tükör
Kabai Lóránt: Versek
Mesterházi Mónika: Szavak alatti ének
Tóth Krisztina verseiről
Farkas Terézia - Gáspár Bettina: Versek Ózd mellől
Csata István: Balassa: 65
(1947. június 3. – 2003. június 30.)

Aktuális lapszám

Beszélő: Búcsú a nyomtatott laptól
Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

tovább →

E-kikötő

Az összetorlódott idő – Második nekirugaszkodás

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

tovább →

Blogok

Kozák Gyula: Fideszárvák, Fidesz hadirokkantak trafikjai

A trafikpályázatok ügyében ne törődjünk a politikusok kijelentéseivel. Miként figyelmen kívül hagyhatjuk a vesztesek (sértettek) kijelentéseit is. Előbbiek azt állították, hogy a koncessziós pályázatok a lehető legszabályosabban zajlottak, utóbbiak állítása szerint a fideszes rokonok, haverok, köznapi megnevezéssel csókosok nyerték a legjobb pályázatokat. Első közelítésben fogadjuk el...

tovább →