Juhász József

Juhász József: Bosznia szerb–horvát kiegyezés előtt?


Kész ténynek lehet tekinteni azonban, hogy a horvátországi és a bosznia-hercegovinai szerb „államokat” katonailag összekötötték egymással és Szerbiával, s azt is, hogy Horvátország ellenőrzése alatt tartja a számára legfontosabb területeket. Ebben az értelemben valóban létrejöhetnek a bosznia-hercegovinai szerb–horvát háború lezárásának feltételei.

Különbéke…

Noha az érintettek – különösen Zágráb – többnyire tagadják, valóban számos jele van egy szerb–horvát különalku formálódásának.




Juhász József: „Új nemzeti stratégia”!?


Csoszicsot egy nemzetközileg el nem ismert állam belülről is vitatott legitimitása parlamentje választotta meg.

Juhász József: Államalapítás Belgrádban


Hétfőn Belgrádban a szövetségi parlament maradékának ülésén kikiáltották a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, és elfogadták az „új” állam alkotmányát. A „minden szerbet egy államba” jelszó után igen sovány eredmény lenne a kéttagú föderáció, így aligha tételezhetjük föl, hogy Belgrád máris letett volna a nagyszerb álmokról. Ehhez még ma, az amerikai Jugoszlávia-politika megváltozása után sem eléggé erős a külső nyomás.

Juhász József: Nyílik a második front?

Bosznia–Koszovó


E sorok írásakor még bizonytalan a hét eleji brüsszeli Bosznia-értekezlet kimenetele, de félő, hogy megegyezés híján megállíthatatlanná válik a háború további terjedése. Az egyetlen biztató jel pillanatnyilag az, hogy az összecsapások ellenére sem függesztették fel az ENSZ-csapatok Jugoszláviába küldését.

Forrongó Bosznia

A boszniai helyzet sokáig kiegyensúlyozottnak és nyugodtnak számított a szerb–horvát viszonyhoz képest.




Juhász József: Mégiscsak tűzszünet?


Úgy tűnik, az eddigi tűzszünetek taktikai jellegűek voltak: a külföld, az ellenfél és a hazai közvélemény manipulálását, illetve a katonai erőátcsoportosításokhoz szükséges minimális nyugalmat szolgálták, esetleg csak egy-egy nagyobb hóesés következményei voltak. Most viszont a szokatlanul hosszú fegyvernyugvásból arra következtethetünk, hogy ezúttal másról vagy legalább másról is szó van.

Változó számítások

Zágráb engedett, hiszen a békeerők a válságövezetekbe, és nem a határokra mennének.




Juhász József: Kiúttalanul


Gondolkodásnyi szünetet!

Ma már a szenvedélyek uralják a politikai terepet. A két fél mereven szemben áll, fanatizálódott, minimális közöttük a kommunikáció, belpolitikai nézeteik között alig van érintkezési pont.


Juhász József: Mikor van a háborúnak vége?


A fegyvernyugvás közel sem teljes ugyan, de mégiscsak meghozta azt a „lélegzetvételnyi szünetet”, amelyre minden érintett félnek szüksége volt. Kérdéses azonban, hogy átmeneti megnyugvást vagy a békés kibontakozás lehetőségét jelenti-e a tűzszünet. A kommentátorok e tekintetben szkeptikusak, mert nem politikai fordulatot, csupán taktikai megfontolásokat sejtenek a hirtelen békülékenység mögött.

Rendezni kell soraikat

A hadseregnek egyre komolyabb gondjai voltak a mozgósításokkal.




Juhász József: Hágai Brioni?


Valóban, a hágai konferencia eddigi egyetlen eredménye, hogy még nem szakadt meg. A köztársasági elnökök, majd a külügyminiszterek elmondták szokásosan egymásra mutogató beszédeiket, de végül sikerült összehozniuk két albizottságot (az alkotmányügyi, továbbá az emberi jogi és kisebbségi reszortokra), és megegyezniük a nemzetközi döntőbizottság összetételében. Lord Carrington, a konferencia elnöke pedig e héten Jugoszláviába utazik, hogy a helyszínen is tárgyaljon.

Kívülről nem megy

A megegyezés legnagyobb akadálya az, hogy egyelőre csak a külvilág akarja.




Juhász József: Csetniksztori


Csetnikeknek (a ceta = csapat, osztag szóból) eredetileg azok a szerb parasztok nevezték önmagukat, akik a középkorban a török uralom ellen harcoltak. A török alóli felszabadulás után is léteztek a csetnik nevet viselő nacionalista szervezetek, de a csetnikmozgalom jelentős szerephez csak a II. világháború éveiben jutott.

A királyi Jugoszlávia 1941. áprilisi náci lerohanása után Dragoljub (Draza) Mihailovics vezérkari ezredes mintegy kéttucatnyi tiszttársával együtt megtagadta a fegyverletételt.


Juhász József: Kiválni vagy elszakadni?

Bosznia-Hercegovina, Crna Gora, Horvátország, Macedónia, Szerbia, Szlovénia


Szerbia és a kettős – szerb és Crna Gora-i – identitása legkisebb köztársaság, Crna Gora az államjogi vitákban a föderáció híveként lépett fel. Ebben éppúgy szerepet játszanak a nagyszerb nosztalgikus hegemón törekvések, mint a fejlettebb területek megtartását célzó gazdasági szempontok, de az is, hogy az ország területileg leginkább szétszóródott népe a szerb. Ezért ha Jugoszlávia a mai belső határok mentén esne szét, a szerb nemzet államilag ugyanúgy feldarabolódna, mint a magyar.

Horvátország és Szlovénia a konföderációt szorgalmazza.