Könczöl Csaba: Megint árvábban
Fehér Ferenc halálára
Éppen huszonöt éve, 1969 nyarán ismerkedtünk meg.
Könczöl Csaba
Könczöl Csaba: Foglalkozása: klakőr
A „klakőr” francia eredetű idegen szavunk. Leginkább a régmúlt korok színházi világában volt honos. Azokat a fizetett színházi alkalmazottakat nevezték így, akik előadásról előadásra azért kaptak némi javadalmat, hogy amennyiben a „normál” fizető nézőtéri közönség egy-egy poénnak szánt színpadi eseménynél nem tört ki dörgő tapsviharban, tapssal és ujjongással riasszák föl őket lagymatag szundikálásukból.
Könczöl Csaba: Híradó-objektivitás
Érdeklődve figyelem, mekkora léptekkel közeledik a Tv-híradó az „objektív köztájékoztatás” felé. Íme, hétfő este nemcsak Demszkyt nem „fedik ki” a képből, amint a dalai lámát fogadja, vele társalog. Hanem külön blokkban adnak hírt arról, hogy „két parlamenti képviselő terepszemlét tartott az egyik bosnyákokkal teli menekülttáborban”.
Könczöl Csaba: Csoóri önpusztító „nemzetféltése”
Kivételt teszek: ezúttal nem egy kevéssé ismert, ám szélesebb körű megismertetésre méltó folyóirathoz fűzök széljegyzetet. A Holmi, amely három év óta nehezen elvitathatóan a legszínvonalasabb (s egyben a legjobban „menedzselt”) magyar szépirodalmi folyóirat, általában efféle ajánló bemutatásra már nem szorul rá.
Könczöl Csaba: „Seneca-könyvek” sorozat
Halász és fiai („HAFI”), Pécs
Tizenhét éves volt a későbbi Néró császár, amikor mestere, Seneca a keresztényi időszámítás szerinti 54-ben A haragról című traktátusát, a sztoicizmus egyik alapművét megírta. A sztoicizmus valójában inkább egyfajta bölcseleti irányzat, alkalmazástan, viselkedéstechnikai tanácsadórendszer, semmint a szó eredeti értelmében vett filozófia: nem a lét ún.
Könczöl Csaba: A hitványság vonzásában
Több mint egy éve péntek esténként a magyar néző is részese lehet – a boldogult emlékezetű „szocreál” példázatok helyett – minden idők legsikeresebb „kapreáljának”. A „Dallas” sorozat nálunk is közeledik a hatvanadik részhez. S ez a földgolyóbis minden periferikus pontján az egyik legbiztosabb tünete annak, hogy eltökélten „fölzárkózunk a fejlett Nyugathoz”, meghonosítjuk a „gazdasági versengést”, a „piacorientált szemléletet”, a „racionalizált életvezetés” szellemét.
Könczöl Csaba: Nyugati Magyarfórum
S hogy milyen irányba tette meg ezt a nagy utat? A lap tavaly novemberi számában a szerkesztőbizottság egyik tagja „abban a reményben teszi közzé megfontolásra szánt észrevételeit”, hogy ezek „segíthetnek visszatéríteni a Nyugati Magyarságot arra az útra, amelyen jó darabig minőségi magyarság-szolgálatot végezve haladt, és amelyről az utóbbi időben letért”. Konkrétabban: „a Nyugati Magyarság átalakulása színvonala hanyatlását, mértékletessége feladását eredményezte.
Könczöl Csaba: Honpolgárok vagy nemzettagok?
Beszélgetés Nagy Károllyal
Beszélő: Az amerikai magyarok évente tartott Itt-Ott-konferenciájáról tavaly a Beszélőben Lipták Béla számolt be, s megemlítette, hogy az itthoni politikai fejlemények hatására ott, nálatok is változott a hangulat. Azóta újabb egy év telt el.
Nagy Károly: Ma már odahaza sem tabukérdések, amikről korábban csak Nyugaton lehetett szó.
Könczöl Csaba: A „sivatag” és az ő „oázisai”
Román József írása kapcsán
Engem terhel a felelősség, amennyiben elsikkadt volna, hogy Fehér az ötvenes-kilencvenes évek közötti időszak magyarországi alkotó értelmiségének arról a részéről beszél, amelyik saját autonómiáját a politikai hatalom vonatkozásában határozta meg.
Könczöl Csaba, Mink András: [Olvasói megjegyzés és szerkesztőségi válasz]
(Mink András cikkéhez – Beszélő, szeptember 28.)
Egy „függetlenségére kényesen vigyázó” különvéleménye
Nevem: ld. alant. Egyébiránt: belső munkatársa a Népszabadságnak, külső a Beszélőnek, a Kritikának, az Élet és Irodalomnak stb. etc. Ettől függetlenül, nem vagyok sem A Népszabadság, sem A Kritika, sem A Beszélő stb. etc. A nevem ugyanis (ld.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét