Skip to main content

Kováts Albert

Kováts Albert: Lírai és drámai absztrakt

Kiállítás


Mindig is barátságos érzéseket kelt, amikor távoli népek találnak egymásra, hasonlóságokat és rokon vonásokat fedezvén fel egymásban – mint például a magyarok és a portugálok. Hogy idén Lisszabon az európai kultúra fővárosa, s hogy Budapest az Európai Kulturális Hónap házigazdája, lehetővé tette, hogy kulturális eseményekben is kifejeződjenek szimpátiáink.

Történt pedig, hogy Szenes Árpád 33 éves magyar festő 1930-ban, Párizsban házasságot kötött a 22 éves Maria Helena Vieira da Silva portugál festőnővel.


Kováts Albert: Csontváry

Kiállítás


Amilyen rendhagyó volt Csontváry pályafutása, olyan zaklatott lett művészetének utóélete, és oly kései az elismertetése. A kortársak idegenkedését valószínűleg nem annyira a művek „modernsége” váltotta ki, hiszen a nyelv, amit beszéltek, már bevezetett volt a műveltebb közönség körében, hanem inkább a dimenziói. A nyomasztó méretek és érzelmi-szellemi távlatok késztethették az egykorú szemlélőt arra, hogy kerülje a találkozást a képekkel.

Kováts Albert: Négy kiállítás

Kiállítás


a pillanatnyi választékból: különböző generációk, emberi-művészi habitusok és felfogások, műfajok és stílusok, művészetünk pluralizmusát és kiállítási életünk színességét bizonyítva.

Kokas Ignácról régen hallottunk. Most szokatlan helyen, a várbeli Hadtörténeti Múzeumban látható kiállítása, némiképp konspirációs körülmények között, hírverés és katalógus nélkül, A természet dicsérete címmel. A kiállított anyag, úgy tetszik, egyetlen év plein air festésre alkalmas hónapjaiban született. A két teremnyi temperakép a táj ihletésére, a szabadban, egy ülésre készült.


Kováts Albert: A régi fénykép titka

avagy a fotográfozó szerzetes
Könyv


Fotós albumot kézbe venni közvetlenebb élmény, mint festményeket reprodukáló könyvet nézegetni. A kinyomtatott fénykép az eredetivel egyenértékű hatást kelt, ha a sokszorosítás korszerű eljárással és figyelmes munkával készült. A fotót többnyire eredeti vagy ahhoz közeli méretben lehet kinyomtatni, ez is hozzájárul a valódiság látszatához. A festmény tökéletes reprodukálásának már a kényszerű zsugorítás is korlátot szab, s gyakoriak a színhelyesség hibái.

Kováts Albert: Művészet és krimi

Kiállítás


Kétségtelenül ráhibázott, aki azt mondta: egy képre csak akkor figyelnek fel az emberek, ha ellopják, vagy ha egy őrült megrongálja. Az évszázad, melyben napjainkat pergetjük, a nemsokára dicstelenül letűnő huszadik, oly sok művészeti krimit produkált, hogy már csak ezért is mindenkinek feszülten kellene figyelmeznie a múzeumok és magángyűjtemények képeire s tárgyaira.

Kováts Albert: Konstruktivizmus: ART MADI

Kiállítás


Az elmúlt egy-két hónap kiállításai képzőművészeti életünk sohasem látott pezsgését hozták. Szerencsére nem külsőségekről, hanem minőségről van szó. Kitűnő művészeink jelentkeznek munkásságuk keresztmetszetével vagy épp eddigi legjobb teljesítményével. Mindezt nem lehet elég sokszor elismételni: kivételes időszakát éli a magyar képzőművészet. (Más kérdés, hogy az eredmények mögött milyen egzisztenciális és anyagi gondok húzódnak meg. Különös ellentmondás.) S ahogy az a kor szellemének legjobban megfelel: nincs államilag preferált vagy hat. eng. irányzat; stíluspluralizmus uralkodik.

Kováts Albert: Szabadkézi regény

Almásy Aladár életműtöredéke
Kiállítás


Almásy Aladár mostani nagyszabású kiállítása – több mint nyolcvan egyedi mű – a művész jellegzetes grafikusi képszemléletéről is számot ad. A kép emblematikus hatása, „ütése” nem érdekli, a képi egység is csak másodlagos követelmény nála. A részletekből indul el, a tűhegyes eszközzel vont finom jelekből. A rajz, mint pókháló szövedéke terjed szét a lapon, egyre újabb motívumokkal gazdagodva. Olyan apró pontot, képmorzsát is odatesz, aminek a képegész szempontjából nincs jelentősége, de őt más eszmény vezérli, a képi elmondás, a vizuális elbeszélés szándéka.

Kováts Albert: A geometria költészete

Rákóczy Gizella kiállítása
Kiállítás


A modern művészet titka, legyen szó bármilyen irányzatról, a művész mélységes meggyőződése tette helyességéről, más szóval: hite abban az elképzelésben, módszerben, eljárásban vagy stílusban, ami szerint alkot. Ez a meggyőződés ad olyan erőt, energiát a művésznek, amellyel művét hitelessé tudja formálni, és amely belső hitelt ad akár egy gesztusnak is. Ez a mélyen átélt hit ösztökéli az alkotót az olyan végeláthatatlan munkák folytatásához is, melyek sorozatokban vélik megközelíteni a teljességet, megjeleníteni az alkotó szándékát.

Kováts Albert: Viharos képi párbeszéd

Kiállítás

 
Művészi törekvése lényegét tárja fel meghívója néhány szép sorában Turcsányi Antal. Világossá teszi, hogy a festői alkotás menete benső folyamat, kavargó, tisztázatlan lelki történések konkretizálási kísérlete, melynek soha nem lehet a végére jutni, mert minduntalan új meg új kérdések vetődnek fel. „Úgy látom – írja –, hogy az ember szellemének lakóhelye, lelkének mélye önmaga előtt is zárt, titokzatos. Nem tudható, hogy a különféle spirituális erők honnan, kitől, milyen csatornákon érkeznek.

Kováts Albert: Kőzet és láva

Wagner János képei a Vigadó Galériában
Kiállítás


A dolgot úgy kell elképzelni, mint geológiai eseményt. Földtani rétegek csúsznak egymásra, más és más színű, felületű és állagú, nyers, szemcsés anyagú rétegek. Néhol valami lomhán folyó anyag tör fel a mélyből, és a szilárd vagy félkemény kőzetek közein hatol előre, amíg a friss levegőn meg nem dermed. A kőzetek azonban tovább dolgoznak, s előrehaladásukban szerves és szervetlen anyagot, törmeléket sodornak magukkal.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon