Skip to main content

Krokovay Zsolt

Krokovay Zsolt: Magyarország és az ellenzék


Meghalt a király az első fordulóban, túl vagyunk a második fordulón, éljen a király. Az ország vasárnap nem arra szavazott, hogy ellensúlyozza a szocialista párt törekvéseit a szabadelvű gondolat. A szocialisták ezt többnyire egyébként is afféle kampányfogásnak tekintették, még jó, ha nem kérték ki maguknak. El kell ismerni, az eredmény őket igazolta. Ennek korántsem mond ellent, hogy vezetőik is, támogatóik is szinte kivétel nélkül széles koalíciót akarnak, nem abszolút többséget.

Krokovay Zsolt: A tipivilág küszöbén


Tipiológia

Az egyik ok, amiért a tipiket populizmussal, demagógiával vádolják, az az, hogy miközben új programról szónokolnak, nincs eredeti mondanivalójuk. Azt mondják, hibáztunk és nagyra kell törnünk. De ha a profizmus, a pragmatizmus, a gyűjtőpártiság csak annyiban kritikája a keskenypártiságnak, a tojásfejűségnek, a doktriner politizálásnak, hogy jobban, hatékonyabban, sikeresebben kell csinálnunk ugyanazt (a civil kezdeményezésre és erős helyi önkormányzatokra épülő polgárosodás, a gyors piacgazdasági átalakulás politikáját), akkor nincs min vitáznunk.


Krokovay Zsolt: A Beszélőnél nincs visszabeszélés?

Krokovay Zsolt: A tipivilág küszöbén (Beszélő, 1991. nov. 23.)


„Kedves Kőszeg Feri – bizalmaskodtam tizenöt év ismeretsége tudatában a neves politikussal –, nem tudom, ki az »A szerkesztő«, aki gúnyos megjegyzéseket fűzött írásomhoz), de ez nem volt szerintem helyes.” Hogyan, hogy nem, a levelet hiába kerestem a Beszélő következő számában, pedig hitem szerint jót tesz a lap újfajta függetlenségének az ilyen csekélységek bírálata. Tehát ha némi késéssel is, álljon itt azért a folytatás.

Természetesen jogotok van ezt tenni, mint ahogy ahhoz is, hogy azonosítsátok a kompromisszumos álláspontot az elvtelenséggel.


Krokovay Zsolt: Az ügyész a mi barátunk


A szólásszabadság mindenekelőtt azt jelenti, hogy a hatóság nincs felhatalmazva arra, hogy a kifejezést mondanivalója, eszméi, témája vagy tartalma alapján korlátozza.

A régi világban az ember nem állított gyerekei elé ügyészeket példaképnek. Szeretni egy ügyészt olyasmi volt, mint rendőrt vagy hóhért cirógatni, s ellenzéki körökben aligha gondolhatta valaki, hogy ezek nagyszerű foglalkozások. Most pedig, az új rendszerben, pontosan ezt kell elérnünk. Az ügyészeknek a legtehetségesebb és legtisztességesebb diákok közül kell kikerülniük.


Krokovay Zsolt: Az alkotmány zsarnoksága

Alkotmány a magasban


Az alkotmány célja a demokratikus kormányzat jogszabályainak, rendelkezéseinek és eljárásainak bizonyos határok közé szorítása. Az Alkotmánybíróság feladata a határátlépések megállapítása és érvénytelenítése. Nem egyszerűen arra hivatott, hogy elfogadja az alkotmány – mint a nagy kormánypárt kis felelősségérzetet tanúsító frakcióvezetője nyilatkozta – egyik lehetséges értelmezését (mivelhogy az nem számtanpélda, amit csak egyféleképpen lehet értelmeznünk).

Krokovay Zsolt: Tárca nélküli alelnökök


Az ifjú lakitelki politikus jelentőségteljesen fordult az ellenzéki képviselők üres székei felé. Szokásos vitapartnerei valahol a képviselői szobák mélyén várták, hogy a kormánypártok befejezzék a maguk kis saját napirendi pontját, a hirtelen sürgőssé vált erőfitogtató mutatványt, a miniszterelnök rádiós és televíziós alelnökjelöltjeinek meghallgatását.

Krokovay Zsolt: A polgári engedetlenség erénye

Polgári engedetlenség


Krokovay Zsolt előadásában ahhoz a klasszikus meghatározáshoz fűzött magyarázatot, hogy „a polgári engedetlenség a törvény nyílt, jelképes megszegése abból a célból, hogy a cselekedet ráébressze a polgárokat a közös igazságérzetre hivatkozva egy elfogadhatatlan igazságtalanságra”.

A definíció nem mondja ki, amit mindannyian tudunk: a polgári engedetlenség egyike a fontos politikai erényeknek. „Egy erényt nem lehet megbocsátani.


Krokovay Zsolt: A nem spontán sajtóprivatizáció veszélye


A párt, hogy én még ezzel az elavult kifejezéssel éljek, felkérte a „sajtóval foglalkozó” országgyűlési bizottságot, ellenőriztesse a megyei lapok privatizációjának, eladásának ilyen és ilyen (tételesen felsorolt) szempontjait. Tulajdonrész, ahogy a levél kifejezetten leszögezi, nem tartható meg.

Krokovay Zsolt: Végül is mikor szabad a televízió?

TV-felügyelet – nálunk és más nemzeteknél


Elkedvetlenítő volt olvasnom a Beszélő tudósításában, hogy „általában mindenütt a mindenkori kormány döntései uralják a híreket, alapvetően meghatározva a politikai viták mindenkori napirendjét is”. Ha így lenne, nem sok értelmét látnám a szabad televíziózás követelésének. Kérem az olvasót, csak olyasmiket higgyen el az ismertetésből, hogy Franciaországban 47 helyi rádiós programot futtat az állam. Már ha ez érdekes. Mellesleg Kis János és sokak kedvencéről, a BBC-ről nem csupán azt tudhatjuk meg, hogy függetlensége „meghatározott feltételekhez” van kötve. Többet is.

Krokovay Zsolt: Tüntessünk-e Grósz Károly ellen?


„A személyek elleni tüntetés nem lehet a demokratikus átalakulás eszköze…” – nyilatkozta Magyar Bálint (Magyar Nemzet, február 16). Holott, éppen ellenkezőleg, a személyek elleni tüntetés is lehet a demokratikus átalakulás eszköze. Lássuk, hogyan és miért.

Amikor bejárta a hír Tiszaszederkényt, vagy ahogy magyarították, Leninvárost, hogy az „elődpárt” legismertebb politikusa, a még tavalyi értelemben szocialista Grósz Károly fellép a helyi televíziós vitában, a rendőrségnek a felkészülés természetes kötelessége volt.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon