Azt hittem, a megszakított szabadságom néhány napja során a Rába kanyaraiban megbúvó bukolikus tisztásokról fogok írni, ahol a kiirtott parti dzsungel helyén nőtt selymes füvön tanyát vertek az új magyar rousseau-i polgárok; menekülve a kíméletlen civilizáció bűneitől és mocskától a tiszta Természetbe.
1974-ben kormányrendelet szabályozza a televíziót. Eszerint a rádió, a televízió és az MTI kormányfelügyelet alatt állnak: a kormányt illeti a kinevezések és a működési-szervezeti szabályzatok (SZMSZ) elfogadásának joga.
Senki emberfia nem tudja, hogy miféle Híradókat látunk majd májustól a tévé két csatornáján. A sikeres „pályázati híradók” után néma csönd, csak az biztos – ezt a tévé elnöke sietett leszögezni –, hogy a pályázatnak nincs eredménye, ez nem olyan pályázat, amit elbírálnak.
A tévében többen úgy tudják, hogy a 2-es csatornán Betlen János készít majd Híradót a Bánó- és Orosz-féle csapat válogatott legényeivel és lányaival. Megkérdeztük tőle, ő mit tud erről.
Csak azt, hogy májusban holtbiztosan nem lesz Betlen-féle Híradó.
Nem tagadjuk, hűséges és figyelmes olvasóink előtt hiába is tagadnánk, hogy a Beszélőben szeretjük köztársaságunk múlt héten újraválasztott elnökét. Mikor Göncz Árpád a politikai nyilvánosság első vonalába lépett, a mi beszélős közösségünk ízlése és értékei szerint hibátlanul szólalt meg, pont úgy, ahogy kellett. S minden jel szerint így volt vele a nagy többség.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 36 hét
8 év 9 hét
8 év 13 hét
8 év 13 hét
8 év 14 hét
8 év 15 hét
8 év 15 hét
8 év 17 hét
8 év 17 hét
8 év 18 hét