Skip to main content

lt [Solt Ottilia]

lt [Solt Ottilia]: Csőcselék


Bush elnök szegény pár napig kutyaszorítóban érezte magát. Újraválasztási kampányának kellős közepén kapta a nyakába a Los Angeles-i véres faji zavargást. Mit mondhat erre az Egyesült Államok nyugalmáért felelős, ugyanakkor a választók szavazatokban kifejezett kegyeiért esengő elnök. Néhány nap után megtalálta a megoldást: LA-ben nem polgárjogi harc folyik, nem. Ez a csőcselék. S ha ez a csőcselék, akkor a nem csőcselék amerikai zavarodottsága, bűntudata, szorongása elpárologhat.

lt [Solt Ottilia]: Megvan Pongor ezredes!


Örömmel töltött el bennünket ez a felfedezés. A nagy svádájú közrendvédelmi felelős elmaradhatatlan csokornyakkendőjében jó ideje, tán már másfél éve eltűnt a nyilvánosság elől. Sőt, a BRFK-n ki is nevezték a helyére nemrégiben korábbi famulusát, Balogh urat.

Daliás időkben ismertük meg Pongor ezredest, a ’80-as évek második felének szétzavart tüntetései alkalmával, bár az etikett szerinti kölcsönös bemutatkozásra csak akkor került sor, amikor már béke honolt. A gyülekezési törvény megszületése után, amikor már nemcsak lehetett, hanem szabad is lett tüntetni.


lt [Solt Ottilia]: Tessék mondani, mi az a tüntetés?


Balogh János, a Budapesti Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi főnöke határozottan állítja, hogy egyetlen demonstrációról, tüntetésről sem érkezett előzetesen bejelentés a rendőrségre. Tüntetés, demonstráció nem is volt, csak ünnepi megemlékezés. Ilyent viszont több százat is jelentettek előre.

lt [Solt Ottilia]: Svédország észhez tért


Dr. Surján László népjóléti miniszter, kereszténydemokrata pártelnöktől arról értesülhettünk, hogy azok az országok, amelyek a szociálpolitikai szolgáltatásokat magas szintre emelték, a munkaerkölcs új, rohamos visszaesésével találkoztak. Ez késztette politikaváltásra végül is mostanában Svédországot.

lt [Solt Ottilia]: Válságmenedzselő érdekképviselet

– ózdi helyzet –


Ólom mentőöv

Az ózdi válság öt éve tart. Akkor határozta el az akkori kormány, hogy míg Diósgyőrt és Dunaújvárost megmenti, Ózdon viszont felszámolja a kohászat nagy részét. A foglalkoztatási gondok enyhítésére az akkori ipari tárca két vállalatot telepített Ózdra, a Kontakta és az ELKO gyáregységeit; ez a két vállalat hamarabb kezdett elbocsátani, mint az Ózdi Kohászati Üzemek. Nem csoda, a Kontakta és az ELKO maga is gyengélkedett; éppen segítségképpen kapták az ózdi beruházást tulajdonosuktól, az ipari tárcától.


lt [Solt Ottilia]: MASZOVKER


A hangulatos nevű gazdasági társaság ügyvezető igazgatója (egyszersmind nyírmeggyesi polgármester) a nyár folyamán puccsszerűen, levélben értesített 34 önkormányzatot, hogy a területükön lévő volt szovjet laktanyákhoz tartozó ABC-áruház immár a kft. tulajdona. Az önkormányzatok ne is álmodozzanak arról, hogy saját lakosságuk javára hasznosíthatják az ABC-áruházakat, amint azt az erről szóló kormány-állásfoglalás alapján remélték. Az ideiglenesen itt állomásozók távoztával felszabadult vagyontömeg elszámolásából „ezeket az épületeket kivették, s a MASZOVKER tulajdonába kerültek”.

lt [Solt Ottilia]: Egyéves mérleg


Egy évvel ezelőtt az alig fél éve hivatalban lévő kormány két figyelmeztetést kapott „a néptől” gyorsan, egymás után. Az első a helyhatósági választás volt, ahová „a nép” már csak vonakodva ment el, s aztán elsöprően leszavazta a kormánypártokat, de igen jelentősen, sajnos, az egész többpárti parlamenti rendszert; a második a taxisblokád.

Mi rokonszenveztünk – mit tagadjuk – ezzel az országos méretű polgári engedetlenséggel.


lt [Solt Ottilia]: Egy kis rasszizmusért nem kell a szomszédba menni…


Elég például Észak-Magyarországra, a Bódva völgyébe és környékére. Erről a vidékről intézett harminc polgármester nyílt levelet az országgyűlési képviselőkhöz, melyet az Észak-Magyarország c. BAZ megyei napilap kommentár nélkül közölt 1991. július 13-án. A harminc polgármester többek között ezt írja: „BAZ megye talán a legfertőzöttebb a bűnözés szempontjából. Nagyarányú a cigány lakosság száma, akik közül minden településen néhány család vagy egy-két család rettegésben tartja az egész lakosságot.

lt [Solt Ottilia]: Az a legény, aki…

(Jön a gőzhenger)


Hétfőn megnyilatkozott az Alkotmánybíróság, kedden az MDF, az SZDSZ, csütörtökön megvolt a heti rendes kormányülés, pénteken Antall József a köztársasági elnök elé terjesztette ugyanazokat a tévé- és rádióelnököket, akiket az egyszer már nem nevezett ki. Vasárnap reggel a rádió Vasárnapi Újságjában Kónya Imre és Győri Béla (a felelős szerkesztő) beszélgettek egyet, kedden pedig az MDF sajtótájékoztatót tartott a Parlamentben. A köztársasági elnök pedig közölte, hogy mérlegel…

Az MDF hangadói – dr.


lt [Solt Ottilia]: Érdekegyeztetés


Van nekünk egy Érdekegyeztető Tanácsunk (ÉT), ahol – minden pénteken – egy asztalhoz ülnek a munkavállalók, a munkaadók és a kormány képviselői. Egyeztetni az érdekeket, mielőtt a kormány lép, hogy elkerüljük a társadalmi konfliktusokat. A taxisblokád forró pillanatait például egy rendkívüli ÉT hűtötte le, talán emlékszik az Olvasó, azt a televízió is közvetítette.

Az ÉT megállapodásai kötelezik a feleket: a munkaadókat, a szakszervezeteket és a kormányt.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon