Skip to main content

Az úttörők üzenete

Beszélő

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

 

1919–1969
A II. KERÜLETI ÚTTÖRŐCSAPATOK ÉS
A MÁV SZÉCHENYI-HEGYI ÚTTÖRŐVASÚT PAJTÁSAI ITT HELYEZTEK EL ÜZENETET
A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG
100. ÉVFORDULÓJÁRA
2019. MÁRCIUS 21-ÉN BONTHATJÁK FEL
AZ ÚTTÖRŐK

Az Úttörővasút állomásánál találtuk a fenti táblát, s azt kértük néhány szerzőnktől, fejtené meg, mi lehet a tábla mögött megbúvó üzenet. A válaszokból közlünk néhányat, egyeseket lerövidítve.

Magyar László András: Dumspiro

Bazsányi Sándor: 133 – 1003 – 2019 – Avagy kis tavaszi számtan

Láng Zsolt: Üzenet 2019-be

Nagy Gergely: A vész vihara

Sajó László: Kun Béla pajtás azt üzente

 

Megjelent: Beszélő folyóirat, 2007. július–augusztus, Évfolyam 12, Szám 7


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon