Skip to main content

Karin Krog–John Surman

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Zene


A csodálatos hangú norvég énekesnőt is Varsóban hallottuk először élőben, akár az amerikai és európai jazz annyi más nagyságát. 1975-ben történt, nem sokkal a John Surmannel készített legendás Clondline Blue lemez megjelenése után; Zbigniew Namyslowski kvartettje kísérte a Surman-darabokat és Gershwin-feldolgozásokat éneklő Karint. How long has this been going on – e Gershwin-melódiának két alapváltozata van: egy amerikai (Sarah Vaughan) és egy európai, Karin Krogtól.

Nem tudjuk, pontosan hányszor lett az év énekesnője a Down Beat rangos listáján (nem beszélve most a számtalan díjról, miket más jazzmagazinok és szervezetek ítéltek neki kiemelkedő művészi teljesítményéért, új hangzást hozó felvételeiért). Tudjuk, hogy ő fedezte fel tizenhat évesen szaxofonos honfitársát, Jan Garbareket. Tudjuk, hogy John Surman után Dexter Gordonnal (Some Other Spring), majd Archie Shepp-pel (Flying High) dolgozott együtt, s énekelt gyilkos szólamokat, az emberi hang lehetőségeivel (nem technicista módon) kísérletező, új kifejezésmódokat kereső kompozíciókat. Shepp különleges technikájú, levegős szaxofonjátékára felelgető, hasonló intonációjú énekhang inkább két egyenrangú hangszer duettje, mintsem a hagyományos ének-kíséret felállás.

Budapesti koncertjén még a varsóinál is nagyobb élményre számíthatunk, mert most vele lesz John Surman is, az angol szaxofonos, a modern jazz e fényes alakja.

Ma divatos párosítás a zene és a mozgókép együttese. A grúz Kate Mikarberidze A nagyanyám című némafilmes kifejezőeszközök felhasználásával teremt vizuálisan újszerű, szatirikus mozidarabot.

Petőfi Csarnok, október 11., 20 h 
(Bp. XIV., Zichy M. u.)











Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon