– solt –

Nyomtatóbarát változat

– Az első forduló előtti héten röplapok jelentek meg a választókerületem postaládáiban és az utcákon, falragaszokként. A névtelen röplap címe: „A Ráday-villa titka.”

A Magyar Fórum című MDF-hez közel álló hetilapban a kampánycsönd előtt egy nappal, március 23-án megjelent ugyanez a röplap „–i” aláírással. Ugyanezen a héten különböző prominens személyek postaládáiban és néhány újság szerkesztőségében magukat meg nem nevező személyek dossziékat helyeztek el, amelyben hivatalos tanácsi iratok fénymásolatai voltak.

– Hogyan lehet hozzájutni ilyen tanácsi iratokhoz?

– Megkérdeztem jogászt, aki felvilágosított, hogy csakis az érintett hozzájárulásával lehet akár csak betekinteni ilyen iratokba. Én ilyen hozzájárulást nem adtam senkinek, igaz, nem is kérte senki. Ezekben az iratokban semmiféle rám nézve terhelő adalék nincs. De mellékeltek hozzájuk a névtelen feladók egy kommentárt, amelyben az adatokat manipulálva ellenem igyekeznek hangolni a címzetteket.

– Látott ilyen dossziét?

– Persze, hiszen a címzettek – pártok, újságok, személyek – nagy része azonnal továbbította nekem vagy a kerületi SZDSZ-irodához, becsületesen.

– A Beszélőt az elosztás és újraelosztás is elkerülte.

– A legutóbbi (március 31.) Magyar Fórumban ismét foglalkoznak személyemmel, a XII. kerületi MDF nevében nyílt levelet intéznek hozzám „Mi a Ráday-villa titka?” címmel.

– Ugyanez a szöveg a Ráday-plakátokra ragasztva is megjelent a falakon, nemcsak a választókerületben, hanem az egész városban.

– A szombati dátumozású Magyar Fórumot mindkét esetben már pénteken rikkancsok kínálták a „Ráday-villát” harsogva a Moszkva téren és a Déli pályaudvaron, ahol a kerületi lakók igen sűrűn fordulnak meg.

– Tett-e valamit a rágalomhadjárat ellen?

– Most például éppen interjút adok a Beszélőnek.

– A Magyar Hírlapnak is, ami véleményem szerint elég furcsa –franka– aláírású cikket eredményezett. A „Rágalom a Ráday-villa titka” című cikk súlyos kétségeket hagy a figyelmes olvasóban aziránt, hogy Ráday nem sáros-e. Kimaradt ebből a cikkből valami, amit elmondott „franká”-nak?

– Igen, mondtam, hogy a Fidesz Városmajori Köre támogat a kerületben, s kérték, hogy ha nyilatkozom, akkor ezt tegyem közzé. A Fidesz bizalma jólesik, és sajnálom, hogy kimaradt a cikkből. Azt is mondtam, hogy a villa titkára visszatérni csak az után a bírósági eljárás után szándékozom, amelyet a Magyar Fórum ellen rágalmazásért és hitelrontásért kezdeményezek.

– Ez sem így jelent meg. Most mégis egy válaszlevelet hozott a XII. kerületi MDF nyílt levelére.

– A MH-beszélgetés e nyílt levél és a Magyar Fórum újabb támadása előtt zajlott. Most már kénytelen vagyok tájékoztatni és megnyugtatni a választókat, hiszen az emberek a rossz hírt könnyebben elhiszik, mint a jót. „Mert a rágalomnak áhárja” újabb és újabb hullámaival önt el (ld. Sevillai borbély). Válaszlevelemet a Magyar Fórumnak is elküldtem. Remélem, pénteken ezt is árulják majd az utcán. És remélem, hogy az én nyílt válaszlevelem mellett közzéteszi a Magyar Fórum az MDF váci képviselőjelöltjének, dr. Katona Tamásnak az írását, melyet már a március 24-ét követő napok valamelyikén elküldött nekik, és amelyben védelmemre kel, és hangot ad meggyőződésének, mely szerint az én tisztességemben nincs oka senkinek kételkedni. E levél másolatát nekem is elküldte.

– Ismerik egymást, vagy Katona Tamás csak nyilvános szerepléseiből ítéli meg ilyennek?

– Egy neves, és jórészt az MDF-hez közel álló személyekből álló társaság díjat alapított a magyar nemzeti kultúra és hagyományok ápolása, védelme és népszerűsítése terén végzett kiemelkedő munka jutalmazására. A díjat egy kis ünnepség keretében március 15-én szokták átadni. Három éve én kaptam meg tőlük. A latin nyelvű, pergamenre írt, Kossuth Lajos pecsétjével ellátott gyönyörű oklevél aláírói között ott van Katona Tamás, Makovecz Imre, Csete György, Szemadám György, Jankovich Marcell, Hoppál Mihály, Szakály Ferenc, Somogyi Győző, Péterfy László társaságában. Én erre büszke vagyok, és a munkámra is, amelyet ezzel elismertek. De legalább annyira elkeserítő, hogy MDF-es versenytársam, Horváth Béla és csapata ezért a mandátumért ilyen méltatlan eszközöket használ. Megpróbál lejáratni, hiteltelenné tenni, és nem törődik vele, hogy ez nem csupán a személyem ügye. Érthetetlen nekem, hogy többen több választókerületben miért próbálnak szalonképtelenné tenni olyan embereket, akikkel nyilvánvalóan együtt kell majd működni a parlamentben, vagy a helyhatósági választások után a helyi politikában. Remélem, hogy ezt a durva rágalomhadjáratot sem ellenem, sem mások ellen nem folytatják tovább.

– Honnan gondolja?

– Csak remélem, hiszen be kell látniuk, hogy a beszélő viszonyt egymás megbecsülése nélkül nem lehet fenntartani, és beszélő viszony nélkül az országot „nem lehet kihúzni a kátyúból”. Azt is remélem, hogy a választópolgárok nem kapják be e mérgezett csalival ellátott horgot, továbbra is megőrizhetem bizalmukat, támogatásukat, nemcsak mint képviselőjelölt, hanem mint városvédő is. Sem képviselő, sem városvédő nem lehetek enélkül.

• Dosszié