Bernáth Bea

Nyomtatóbarát változat

Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola: Olyan harminc körüli az érdeklődés nálunk, de még nem tudjuk, mi lesz. Várjuk a minisztérium névsorát, hogy kik felvételizhetnek. Ha a személyes véleményemre kíváncsi, szerintem is szigorítani kellett, hiszen tavaly nagyon sok olyan magyar nemzetiségű fiatal jelentkezett önköltséges tanulásra, akik ál-befogadónyilatkozatot hoztak. Aztán szeptemberben, iskolakezdéskor kiderült, hogy a befogadónyilatkozaton lévő cím egy fűtetlen nyaralóé, hogy nincs senki, aki anyagilag támogatná őket, így ösztöndíjért és kollégiumi ellátásért folyamodtak. A főiskolának nincs pénze, hogy ezt idén is vállalja.

ELTE jogi kar: Az ELTE valamennyi karára érvényes az, amit az oktatási rektorhelyettes döntött. Valamennyi jelentkezést elfogadunk, de az úgynevezett C kategóriásoknak csak közjegyző által hitelesített befogadónyilatkozattal lehet felvételizniük. Ez a C kategória azt jelenti, hogy nem fizetnek semmit, de nem is kapnak. A jogra egyébként úgy tíz körül jelentkeztek ilyen C katagóriájú magyar nemzetiségűek, és csupán egyet kellett visszautasítanunk.

ELTE természettudományi kar: A jelentkezést nem zárja ki a jogszabály. Tíz-húsz befogadónyilatkozattal rendelkező felvételizőnk van, és húsz-huszonöt, aki a Nemzetközi Előkészítő Intézetből (NEI) jön. Tavaly százötvenen jelentkeztek. Hogy miért csökkent idén a jelentkezők száma? Tán óvatosabbak. Én személy szerint két nagy gondot látok. Az egyik pont az, amelyet a miniszter úr el akar kerülni. Éspedig, hogy ezek a magyar nemzetiségűek áttelepülnek, hiszen akkor azonos feltételekkel indulhatnak az egyetemeken, főiskolákon, mint az itteniek. A másik, hogy a minisztérium áttette a felelősséget a felsőoktatásra. Mi pedig nem tudunk ezzel a felelősséggel mit kezdeni. Ráadásul az is igazságtalan, hogy a NEI-be tavaly felvettek sokkal nagyobb lehetőségeket kapnak, mint azok, akik idén utaznak ide felvételizni.

ELTE bölcsészettudományi kar, dékáni hivatal: – Forduljon D. L. úrhoz, ő a felvételiért felelős!

D. L. úr: – Én nem tudok semmit, engem csak azadminisztrációs résszelbíztak meg. Akkor mondjak adatokat? Kérem. A bölcsészre 1070 helyre 6050-en jelentkeztek. A külföldi állampolgárságú magyar nemzetiségiekről nem mondhatok semmit, együtt kezeljük őket a többiekkel. Különben is, forduljon a dékánhoz!

Dékán: – Ez, kérem, nem ideális telefontéma, csak személyesen mondom el a véleményemet. Egyébként forduljon D.-néhez, ő sokkal többet tud erről!

D.-né: – Forduljon D. L. úrhoz, ő a felvételiért felelős! (A kör bezárult.)

Műszaki Egyetem: Teljesen tanácstalanok vagyunk. Negyvenhat C kategóriás és negyvenkilenc NEI-ből érkező jelentkezőnk van. Nem tudtunk mit mondani nekik, csak azt, hogy várjuk a minisztériumi szabályozást. Így jelentkezésüket feltételesen fogadtuk el. Befogadónyilatkozatot sem kértünk, mert már tavaly sem volt túl sikeres ez a követelmény. A minisztériumi szabályozás pedig valószínűleg már meg sem érkezik, hiszen a jelentkezesi határidő elmúlt. Tényleg nem tudom, mitévők legyünk, hiszen ez a C kategória már rég idejétmúlt, önmagában is limitálja a felvehetők létszámát. Én nagyon sajnálom ezeket a gyerekeket, és arra biztatok mindenkit, hogy keresse meg a kinti magyar szervezeteket, és azokon keresztül nyújtsa be a jelentkezését. Talán így több esélyük van.

Színház- és Filmművészeti Főiskola: Hétszáz jelentkezőből mindössze tíz ilyen diák kérte a felvételi lehetőségét. Az összes évfolyamunkon is csupán három magyar nemzetiségű hallgatónk van. Nálunk ez nem gond. Vagy megkapják a kollégiumot, vagy megnősülnek vagy férjhez mennek. Általában megoldják a helyzetüket.

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola: Mi is befogadónyilatkozatot kértünk attól a tíz magyar nemzetiségű fiataltól, aki hozzánk jelentkezett. Szerintem is szigorúbban kell velük bánni. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ezek ide-oda röpdösnek, csellengenek a főiskolák között, ahelyett hogy megbecsülnék magukat.

Külkereskedelmi Főiskola: Mi most könnyű helyzetben vagyunk Nappalira egyáltalán nem, estire is csak négyen jelentkeztek. Sikerült őket elriasztani. Az ön által említett diákoknak honosított érettségit, befogadónyilatkozatot kellett hozniuk. Tudja, mit jelent a honosított érettségi? Ezeknek a gyerekeknek át kell jönniük ide, egy magyarországi középiskolában magyar nyelv és irodalomból, történelemből az itteniekkel azonos követelményű érettségit kell tenniük. Ezek után keresni valakit, aki vállalja az elszállásolásukat, étkeztetésüket és azt a felelősséget, hogy a karhatalom zargatja őket. Ugyanis ha a hallgató nem tartózkodik a befogadónál, akár a fent említett szervet is be lehet vetni az új szabályozás szerint, hogy a gyereket visszatoloncolják. Ráadásul ezeknek a diákoknak havi tízezer forint, tehát egy iskolai évre százezer forint tandíjat kell fizetniük. Én a saját gyerekeimnek nem tudnám ezeket a feltételeket megteremteni. Mit csodálkozik? Máshol nem mondták ezt még? Pedig az Andrásfalvy-levél után volt egy értekezlet, ahol az egyetemek, főiskolák vezetőinek ezt elmondták. Lehet, hogy máshol nem tartják be, mert emberségesek. Tavaly én is a saját pénzemmel segítettem ezeket a szerencsétleneket. Bevallom, abszolút nem értek egyet az ilyen végletes döntésekkel. De szerintem minden józan eszű embernek kinyílik a bicska a zsebében, amikor azt tapasztalja, hogy tavaly a keblükre ölelték és hívogatták ezeket a gyerekeket, most meg lehetetlenné teszik őket.

• Oktatás