Újjászületnek augusztusban?

Vállalati tanácsok, munkástanácsok

A Király–Pozsgay-féle népszavazás eredménye mindenki előtt bizonyította, hogy minálunk nyáridőben nemigen lehet megmozgatni az embereket. Rosszindulatú megfigyelők szerint éppen ez a felismerés késztette az Antall-kormányt, hogy a legforróbb augusztusban hirdesse meg és szeptember közepére már be is fejezze a vállalati tanácsok újraválasztását. Fáradhatatlan Tavaszi-nyári Nagytakarítónk jól megválasztotta azt a diszkrét időpontot, amikor a piszkos lak tulajdonosa – amik, valamilyen módon, a magyar nép lenne –, félájultan szunnyad a nagy melegben, avagy nincs is jelen.

Lassacskán azért kezdenek magukhoz térni a munkavállalói szervezetek. Sokan vannak közöttük, akik eddig azt hitték, az a demokrácia, ha az egész vállalati tanácsot a dolgozók választják; nem kijelölik, hanem pályáztatják a főnököket és nem ültetnek a tanácsba titokzatos minisztériumi illetőket. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, együtt a szabaddemokratákkal, sajtóértekezleten fejtette ki fenntartásait. Ezek már olvashatók a lapokban. A munkástanácsok sem tétlenkedtek ezen a hétvégén. A kisebbik koalíció, a Rácz Sándor vezette Központi Munkástanács itt, Budapesten ülésezett (lásd: tudósításunk). A nagyobbik blokk, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (lásd: Beszélő, 8., 16., 28.) tiszamenti rejtekhelyén négyoldalas közleményt fogalmazott meg. Ezt rövidesen nyilvánosságra hozzák. Mi azonban, vészesen közelgő lapzártánk miatt, megkértük Thoma Lászlót, a Munkástanácsok Információs Irodájának szakértőjét, foglalná össze, mi történt a hét végén az ő tájékukon.

Thoma László: A MOSZ szövetségi tanácsa, az elnökség tagjai, néhány szakértő, a munkaügyi kormányzat két képviselője, Herczog László és Rábaközi András, meg a politikai pártok néhány meghívottja volt jelen. A MOSZ július 14-én alakult újjá (lásd: Beszélő, 28.) és már azóta is rengeteg dolog történt. Ezeket át kellett tekinteni. A múltból hozott problémák között a legfontosabb a pártokhoz való viszony újbóli megvitatása volt. A jelen problémák közül a vállalati tanácsok újraválasztása a legégetőbb.

Beszélő: Állásfoglalás?

Thoma László: Itt a szövege. „A MOSZ Szövetségi Tanácsa megállapítja, hogy a vállalati tanácsok újraválasztására és a vezérigazgatók megerősítésére vonatkozó MT-rendelet a munkástanácsoknak a vezetők kiválasztásában való részvételi jogainak érvényesítését, az elrendelt formában és időintervallumban lehetetlenné teszi. Sokkal nagyobb esélyt ad a gazdasági átmentésnek, mint a gazdasági rendszerváltásnak. A MOSZ Szövetségi Tanácsa úgy véli, hogy ebben a rendeletben a kormányzati apparátusok és a gazdasági vezetők rejtett érdekszövetsége lepleződik le. Ezt az érdekszövetséget még a gazdasági válság sem indokolja. A MOSZ annak a véleménynek ad hangot, hogy a munkavállalók érdekeit és jogait sérti az, hogy a rendeletet a munkavállalói érdekvédelmi szervezetekkel való egyeztetés és a velük megkötött konszenzus nélkül léptette életbe a kormány. Ezért a MOSZ Szövetségi Tanácsa követeli, hogy ezt a minisztertanácsi rendeletet soron kívül tűzzék ki az Érdekegyeztető Tanácson plenáris vitára, ahol a Munkástanácsok Országos Szövetsége – a Szakszervezeti Kerekasztal támogatásával – kifejtheti álláspontját. Az Érdekegyeztető Tanácson kötött megállapodás és konszenzus létrejöttéig a vállalati tanácsok újraválasztásáról szóló MT-rendeletet függesszék fel.”

Beszélő: A saját véleményed?

Thoma László: Mi a vállalati tanácsok egész rendszerét rossznak tartjuk. Ezt 1984-ben, kényszerhelyzetben, azért hozták létre, hogy egy nemlétező tulajdonosból látszattulajdonost kreáljanak. És ez a mostani választás a vállalaton belül nem egyszerűen a személyeket, hanem a meglévő, feudális hatalmi struktúrát fogja megerősíteni.

Ugyanakkor teljesen lehetetlenné teszi a munkástanácsokat. Gyakorlatilag vége a munkástanácsoknak, ha ezt így csinálják. A munkástanácsoknak a vezetők kiválasztásában való részvételi lehetősége messzebb került, mint ahol márciusban, a választás előtt volt. Bennünket, a munkástanácsokat július 14-e, a MOSZ alakulása után azért kritizáltak, hogy kormánypártiak vagyunk. Most azután maga a kormány tette a nyakunkra a kést! Látszik, hogy a kormány egy engedelmes és simulékony munkás-érdekvédelmet akar. Ami a valódi, autonóm érdekképviselet elől elvenné a levegőt. A háromoldalú érdekegyeztetést ez lehetetlenné teszi, mert a munkavállalót visszakényszeríti a régi, jogfosztott állapotába. A munkásnak nem lesz más esélye, minthogy robbanásszerűen, a sztrájk vagy a demonstráció fegyverével éljen. Nem valódi, rendezett alkuk lesznek, hanem zsarolások és eseti beavatkozások. Ezt készítik elő a mostani VT-választások.

Beszélő: A munkástanácsok és a pártok viszonya?

Thoma László: A MOSZ alapszabálya kimondja, hogy a munkástanács független a politikai pártoktól. Az egyes tagok bármelyik párt tagjai lehetnek, a szervezet viszont független. Amíg tehát a szakszervezetekhez való viszonyukat eldönthetik az egyes munkástanácsok, addig a pártokról nem dönthetnek ugyanígy. A kiinduló helyzet viszont az, hogy az MDF már jóval a választások előtt megkezdte a munkástanácsok szervezését. Vagy inkább úgy mondanám, hogy a szervezkedő munkásvezetők az MDF-től várták leginkább a segítséget. Mostanra viszont mindenki felismerte, hogy nem tevékenykedhetnek tovább az MDF égisze alatt. Nemcsak azért, mert ezzel az alkotmánysértést kísértenék. Hiszen pártszervezetként lennének jelen a munkahelyeken. Mára az is kiderült, hogy nem tud eredményesen szervezkedni az a munkástanács, amelyik megmarad az MDF-lobogó alatt.

Beszélő: Az ember épp fordítva gondolná.

Thoma László: A dunaújvárosi munkástanács, az első MDF-es munkástanács, maga is rájött, hogy ilyen alapon nem tud szervezkedni. Szervezetileg elhatárolta magát az MDF-től és ezt közzé is tette az üzemi lapban. Ezért is csatlakoztak a MOSZ-hoz az MDF-es szervezetek.

Beszélő: A Rácz-féle munkástanácsok összejövetelén a hozzászólók sorra felemlítették Bajtay József helyzetét. Aki az MDF-ben is, meg a MOSZ-ban is tisztséget visel.

Thoma László: A július 14-ei egyesülés feltétele volt, hogy Bajtaynak ki kell lépnie, kötelező módon ki kell válnia az MDF-csapatból. És ez a napokban meg is fog történni, megszűnik az MDF-beli funkciója. Egyébként sem volt az MDF igazán jelentős hatással a munkástanácsokra. Például az MDF által kiadott hatvannapos sztrájkmoratórium teljesen visszhangtalan maradt.

Ha nem marad más, a munkások a sztrájkhoz és a demonstrációhoz menekülnek – mondotta Thoma. Ezt elég meggyőzően igazolja, hogy mi is az Ikarus gyár udvaráról, egy munkásdemonstrációról jövet beszélgetünk most. A munkásgyűlés már műhelyszinten egy meghirdetett sztrájkot volt hivatott késleltetni és csillapítani. Steer Ferenc, az Ikarus munkástanácsának elnöke és a MOSZ társelnöke átvette a sztrájkszervezők követeléseit és még egy tárgyalási fordulóval próbálkozik. A legfőbb követelések: 35 százalékos béremelés és a közelmúltban rendezett VT-választás érvénytelenítése. Csatlakozott és eljött a fehérvári Ikarus gyáregység munkástanácsa is.

Az Ikarus, melyet a rubelexportstop nagyszámú alvállalkozójával együtt szinte leütött a lábáról, februárban még eladatlan buszait küldte látványos vádként az Országház elé. Most már saját munkásai gyülekeznek a gyárcsarnokok tövében.

Ez nem annyira látványos, de ha lehet, még figyelmeztetőbb.