Azt eddig sem vitatta senki, hogy a honvédelemről szóló, jelenleg is hatályos 1976. évi I. törvény alaposan elaggott az idők folyamán. Az átalakult társadalmi és politikai viszonyok, a jogállamiság és az emberi jogok eszméinek megváltozott interpretációja mindenképpen új törvényt kívánt. Ezen a helyzeten a törvény 1989-es módosításai nem javítottak, sőt több vonatkozásban kifejezetten rontottak.

– utalt a zuhogó esőre – az állítólag Konrád Györgytől származó – idézettel Farkasházy Tivadar a Vérmezőn, a Demokratikus Charta által szervezett búcsúztatás kezdetén. Mint Konrád György később elmondta, a magyar társadalomnak itt nyílt először alkalma arra, hogy szabadon, méltósággal búcsúzzon el az 1920–1944 közötti, Horthy-rendszer néven ismert időszaktól. Mert a Horthy-rendszer maga véget ért ugyan, de szellemisége, módszerei tovább élnek a mai politikában, a mindennapokban.

„Horvátország az az ország ezen a területen, amely képes fenntartani a demokratikus rendet, és útját állni a régió destabilizációjának.”
Antall József, Die Welt, 1993. augusztus 16.



A boszniai mohamedánok nagyobbik részét szerbek űzték el az otthonukból: ők Horvátországba menekültek, onnan próbálnak – egyre kevesebb eséllyel – továbbjutni Nyugat-Európába. Azok a mohamedánok, akiket horvát csapatok űztek el, Szerbiába menekültek. Továbbjutni onnan is reménytelen, az európai határok lezárultak.

Beszélő: Milyen volt Szárszón a hangulat?

Bihari Mihály: Én kedden érkeztem, és csütörtökig maradtam, úgyhogy csak erről a három napról vannak közvetlen élményeim. Kedden, amikor az úgynevezett nagy politikai referátumok hangzottak el, rendkívül nagy volt a várakozás, a feszültség, és mindjárt nyilvánvalóvá vált, hogy mennyire heterogén a társaság. A legnagyobb tapsot kétségkívül Csurka kapta, de nem az egész nyolcszáz fős hallgatóságtól, hanem attól a kb. 200-250 embertől, akik felállva tapsoltak és zengték, hogy „Csurka Pista! Csurka Pista!”.

A Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának 1. sz. állásfoglalása két részből áll: I. A Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának 1. sz. állásfoglalásából és II. Czimer József színháztörténész önéletrajzi töredékeiből.

Az állásfoglalás hét részből áll: Bevezetés (22 sor), A hírműsorokról (65 sor), További megjegyzések (42 sor), A kulturális és irodalmi műsorokról (72 sor), A zenei műsorokról (6 sor), Néhány konkrét megjegyzés (13 sor), Egyéb megjegyzések (34 sor).

Kis ország, kis sajtó… honnan is vennék a lapok a híreket, véleményeket, színeseket, ha nem a nagy országok nagy lapjaiból. Hiszen a nagy lapok is ollóznak-lopkodnak egymástól: mindent maga egyetlen lap sem tudhat.

Nehéz örökség

A vegyes vállalatnál jelentkező konfliktus egyidős a céggel. A Malév-menedzsment 1990-től folytatott „titkos” tárgyalásokat a Lockheeddel, de a tárgyalásokról csak egy év késéssel és csak részben kerültek nyilvánosságra adatok. A tárgyalók a Malévnál működő szakszervezetek kérése ellenére üzleti és vállalati titokként kezelték a szerződés tervezetét.

Eger, 1993. augusztus 4. (szerda)

A Városháza díszes tanácskozótermében a Mátra–Nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság egri erdészetéhez tartozó erdeit árverezik. A érdeklődés gyér, a teremben húsz-harminc érdeklődő foglal helyet. Zajlik az árverés. A procedúra kellemetlen közléssel kezdődött: a több mint 55 hektáros szarvaskői terület nem kerül kalapács alá, mert a Természetvédelmi Hivatal szerint az a Bükki Nemzeti Park része.

Magyar részről a kongresszusnak tíz védnöke volt, köztük a két szaktárca, a belügy és az igazságügy minisztere, továbbá a művelődési miniszter, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság és az Akadémia elnöke, a legfőbb ügyész, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, az ELTE rektora és az állam- és jogtudományi kar dékánja. A résztvevők a nemzetközi szokásoknak megfelelően részvételi díjat fizettek, a szervezők csak a főreferátumok előadóit látták vendégül, így a kongresszus pénzügyi mérlege előreláthatólag nullszaldós lesz.

A föld és a mélye

A Szénsavtermelő Vállalat egyike volt a nyereségesen működő cégeknek. A világ több mint húsz országába exportálta termékét. Tehette, hiszen Répcelakon a szén-dioxid – amely tiszta formában Európában is nagyon ritka – 99,8 százalékos tisztaságú. A 8,4 milliárd köbméterből eddig 1,3 milliárdot bányásztak ki. A föld alatt 30 milliárd forintnyi ásványi vagyon rejlik. Ez a kincs természetesen nem volt eladó, csak a fölötte húzódó üzem, és kiegészítői, a pesti üzletek. A vagyonértékelés azonban meglepően alábecsülte az ingatlanokat.