Skip to main content

Belföld


Különben mi van? Hoztál valamit?

– Hoztam – mondta Fodor határozottan.

– Ide vele – mondta Gergely.

– Csak egy ötlet – mondta Fodor, és kinézett az ablakon.

Az udvaron két díszletmunkás egy pocsék gipszszobrot cipelt át.

– Halljuk – mondta Gergely.

– Egy szobor – mondta Fodor.

– Mi?

– Egy szobor – ismételte Fodor.
















Beszélgetés Sáska Gézával, a Fővárosi Önkormányzat oktatási bizottságának elnökével


Sáska Géza: Még a közoktatási érdekegyeztető fórumon kérték az önkormányzatok és a szakszervezetek a minisztérium képviselőitől a modellszámításokat, amelyekből kiderülhetne, hogy anyagi szempontból kinek mivel járna a törvénytervezet elfogadása. A minisztérium képtelen volt ilyen számításokat produkálni mind a mai napig.

Mink András


Szeret – nem szeret

Ahol szabadság van, ott vallásszabadság van. Az összefüggés szoros: a polgári szabadság és egyenlőség felé tett első bizonytalan lépés a vallás- és lelkiismereti szabadság követelése volt. Magyarországon, mindenki egyöntetű örömére, szabadság van.


A bankok veszteségei


A Heti Világgazdaság augusztus 28-án közölt összeállítása megmutatta, hogy a magyar bankok – a vegyes bankok kivételével – lényegében veszteségesek. Drasztikus nyomás nehezedik rájuk a nyújtott hiteleik kedvezőtlen összetétele miatt. A veszteségek és a behajthatatlan követelések fedezetére a számviteli szabályok szerint céltartalékot kellett volna képezniük.

Interjú Békesi Lászlóval


Beszélő: Mit válaszolt Szabó Iván?

Békesi László: Azt írta, hogy elvileg egyetért velünk, de a ’94-es költségvetési törvénytervezet alapvető megváltoztatására nem lát lehetőséget, csak olyan kisebb korrekciókra, amelyek a parlamenti vita keretében, módosító javaslatokkal elintézhetők. így viszont nincs értelme a tárgyalásnak.

Beszélő: Erre, gondolom, számítani lehetett. Miért szorgalmazták mégis az előzetes pártközi tárgyalásokat?

B.







Az egyik bácsi Budapesten – mostanában persze inkább Bécsben, Berlinben –, szóval az egyik bácsi a környéken, nekünk, akit lapozgathatunk, hallgathatunk, örömmel elnézhetünk; az egyik kedélyes kegyes-bölcs öregedő úr, akiben rengeteg a szeretet és megannyi a humor.

Alacsony, belpesti férfi, szövetnadrágja gyűrődik, ahogy keresztbe vetett lábakkal, bő gesztusokkal magyaráz, tud, van.

Munkásságának lépései klasszikus helyi modell: Dalos György hosszú utat járt meg az egyszerű, szép szavakkal leírt valóságig; 1964-ben publikált Szavaink születése című köt




A feminista teológiáról


Vörös Éva: A teológiában nagyon erősen él az a tradicionális irányzat, amelyben a nő alárendelt. Ez Mózes I. könyvének második fejezetére hivatkozik, amely azt írja, hogy Isten teremtette a férfit, és aztán a férfi oldalbordájából a nőt. Erre vannak utalások az Ószövetségben, később Pál is hivatkozik rá. Eszerint a nő a férfin keresztül kapcsolódik Istenhez, és ezért kell engedelmeskednie a férjének. Mint ahogy Krisztus feje az egyháznak, úgy a nőnek is a férfi a feje. Ezzel szemben van egy másik irányzat, amely szintén a Bibliára hivatkozik, mégpedig Mózes I.

Beszélgetés Kuncze Gáborral


Beszélő: „Nem politikai vitáról, hanem kifejezetten személyi döntésről volt szó” –mondtad a Magyar Hírlap munkatársának, visszautasítva a közted és Pető Iván pártelnök közötti konfliktusról szóló találgatásokat. A lap vezércikkében Gádor Iván mégis úgy véli, hogy „Kuncze jelölése… a párt karakterének, arculatának megváltozását” ígéri, és célja „a liberális néppárti jelleg erősítése”.

Az ügyvivői testületben nem politikák vitatkoztak egymással, a szabad demokraták politikájában nem várható változás.


Függetlenségi háború Csepelen


A XXI. kerületi önkormányzat augusztus 10-én úgy döntött, pontot tesz a kerület és a főváros között dúló területfejlesztési vita végére, és népszavazás kiírásával próbálja tisztázni a helyzetet.


Vitéz nagybányai Horthy Miklós temetése szeptember 4-én ugyancsak tragikomikus reminiszcenciákat ébreszthetett az elfogulatlan nézőben. A Népszava tudósítója egyenesen naftalinszagos panoptikumról írt. A hasonlat azonban sántít, a figurák nagyon is éltek, igaz, régi gúnyából sem volt hiány.

Tömény

A hírlapírók egymás és saját maguk sorsát nehezítve hetek óta foglalkoznak a kormányzóval, a temetéssel, annak politikai üzenetével: mára már szinte nincs megíratlan részlet, esemény és gondolat.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon