Tények

Az állítás a tények ismeretében igencsak defetistának tetszik. A szeptemberi adatok szerint az idei első kilenc hónapban a mezőgazdasági termelés – változatlan áron számítva – több mint 30 százalékkal visszaesett a tavalyi év hasonló időszakához képest. Folytatódik tehát, sőt komolyabb méreteket ölt a ’90–92-es évek hanyatlása. Az agrárexport 26 százalékkal – ezen belül a mezőgazdasági kivitel 49 százalékkal, az élelmiszer-ipari kivitel pedig 12 százalékkal – csökkent az első háromnegyed évben.

Négy éven belül másodszor rendeznek Budapesten liberális világtalálkozót. A helyszín kiválasztása, mint azt többen is hangsúlyozták, részben Magyarország elismerését jelzi, vagy még inkább azt, hogy nálunk két jelentős liberális párt is képes volt szilárdan megvetni a lábát a politikai színtéren, és ezért itt a legnagyobb az esély a „litván–lengyel” trend megállítására.

Ígéretek

Ha nem elégszünk meg a mesemondók szavával, és elolvassuk ezeket a dokumentumokat, akkor láthatjuk: a szocialisták politikai és szakmai programjai Békesi rostálása után sem szűkölködnek az ígéretekben. Alig van olyan fontos és befolyásos választópolgári csoport vagy réteg, aki ne számíthatna valamiféle előnyre, pozíciójavulásra egy szocialista kormányzás idején.

A nyugdíjasoknak: „biztosítani kívánják, hogy a nyugdíjak lépést tartsanak legalább a nettó átlagkeresetek emelkedésével.

Dabas-Sáriban felborult a csalóka konszenzus. Az önkormányzat november 25-én módosította az iskolaépületet megosztó szeptember 23-i határozatát, és két tantermet átadott a katolikus iskolának.

A hatvanas években épült, majd később bővített kétszintes, U alakú iskolaépület nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy falain belül két önálló iskola működjön.

„A párhuzamosok a végtelenben találkoznak”

A múlt heti vasutassztrájk hatására újraindult érdekegyeztető tárgyalássorozat – a résztvevők egybehangzó véleménye szerint – egyezséggel kecsegtet.

„Azt mondják, hogy nincs sajtószabadság. Hát, ha őket lehet a rádióban hallani, akkor mégiscsak van sajtószabadság. Miért nem maradnak a kisszínházukban? Miért kívánnak a nép elé szórni ilyen hülyeségeket? Itt most tizennégyen ülünk értelmiségiek, de nem mondjuk meg a nevünket és címünket, mert félünk a bosszújuktól. Ismerjük a kartársaknak a mocskosságait.”

Beszélő: Ön is, Katona Tamás is azt nyilatkozta, hogy nem szeretnék, ha a médiaháború újabb frontja nyílna meg az ön jelölésével.

A Hócipő útján már jó fél éve nyilvánosságra került a kormányszóvivőnő esete, aki a Diplomáciai Testületet Ellátó Igazgatóságon keresztül jutott ferencvárosi öröklakásából egy zuglói önkormányzati (tanácsi) villalakásba. (Azóta a lakásbérlőkre szabott kondícióknak megfelelően megvásárolta.) Egy hete az egész sajtó a DTEI, illetve a belőle alakult állami tulajdonú részvénytársaság (CD Hungary) lakáscsere-akciójától visszhangzik.

Aggódva olvasom, bár némileg feszengve,
miniszterelnök úr, hetente
az Ön egészségi állapotáról kiadott közleményeket.
Történészként emlékeznie kell,
volt hajdan egy retteghető vezér,
egy ország kénytelenült figyelni, hogy a vizeletében mennyi a fehérje,
hiszen olvasnunk kellett a Szabad Népet,
ezt a mindennapi próbareggeli-pépet.
Azt tudtuk magunktól, hogy milyen a foga fehérje,
és szívből kívántuk, hogy patkoljon el.
Ön persze erre nem szolgált rá semmivel.
Persze Ön nem egy Sztálin, legföljebb egy möchtegern,
poszt-Bethlen: nur eine Schale

Beszélő: Létezik a nagy port felvert MSZP–MSZOSZ-, KDNP–MSZOSZ- mellett egy Fidesz–Liga-megállapodás is?

Pokorni Zoltán: Nincs, és nem is lesz. Az én esetem annyiban más, mint a „szakszervezeti” jelölteké, hogy a személyes elveim és a PDSZ is kizárja az érdekvédelmi és a döntéshozói funkciók halmozását, összekeverését. Én lemondtam valamennyi szakszervezeti tisztségemről, és azt gondolom, ez lenne a helyénvaló mindenkinél, aki parlamenti képviselőként indul.